A Sarm-es-Sejk vörös-tengeri üdülőhelyen tartott kétnapos tanácskozás nyilatkozat és záró dokumentum elfogadásával fejeződött be csütörtökön. Kubától Egyiptom vette át a 118 tagú országcsoport soros elnöki tisztét a következő csúcsértekezletig, amelyet a tervek  szerint Iránban tartanak három év múlva.

A rövid nyilatkozat leszögezi, hogy az el nem kötelezettek mozgalma továbbra is a fejlődő országok legfontosabb képviseleti  szervezete a nemzetközi fórumokon, így az ENSZ-ben, amely azonban  reformra szorul, főként a Biztonsági Tanács működése és összetétele  tekintetében.

Ugyancsak átalakításra szorul a nemzetközi pénzügyi és gazdasági  rendszer, hogy megerősödhessen a fejlődő országok beleszólása a  döntések meghozatalába. Erre azért van nagy szükség – panaszolták  fel –, mert őket érintette a legsúlyosabba a pénzügyi válság, noha  az a fejlett világból származik.

Az el nem kötelezett országok csúcsértekezletén mintegy 55 államfő vett részt. Az ötvenes években  formálódó, szervezetileg 1961-ben megalakult mozgalomhoz olyan  államok csatlakoztak, amelyek a hidegháborúban nem kötöttek  hivatalos szövetséget az egyik féllel sem, azaz nem voltak tagjai a NATO-nak vagy a Varsói Szerződésnek. a szervezetnek jelenleg 118 tagországa  van, 11 másik ország – köztük Kína – és kilenc nemzetközi szervezet megfigyelőként vesz részt a tevékenységében.

Az értekezlet alkalmával nagy jelentőségű találkozót tartott  India és Pakisztán kormányfője, és megállapodott a mumbai  merényletek miatt hét hónapja szünetelő párbeszédük folytatásában. Juszuf Raza Gilani pakisztáni kormányfő megígérte indiai kollégájának, Manmohan Szinghnek, hogy mindent megtesznek a mumbai tettesek kézre kerítéséért, ami Újdelhi szerint a kapcsolatok javításának az előfeltétele. A találkozó eredményeként India  beleegyezett, hogy a két ország más témájú tárgyalásait ezután ne kapcsolják össze a terrorizmus elleni akciókkal.

A mumbai merényletek ügyében megállapodtak, hogy együttműködnek a nyomozásban. A pakisztáni fél átnyújtott egy felfrissített dossziét a vizsgálatok haladásáról az indiai félnek, aki további információkat és bizonyítékokat kért. A két vezető megállapodott, hogy naprakész, szavahihető tájékoztatást ad egymásnak a jövőben a terrorista fenyegetésekről.

Pakisztán szempontjából nagy jelentőségű, hogy leválasztják a terrorizmus kérdéséről az olyan tárgyalási témákat mint a vízmegosztás, a demilitarizálás és Kasmír hovatartozása. A 166 halálos áldozatot követelő mumbai merénylet pakisztáni vonatkozásai miatt hét hónapig szünetelt a két ország párbeszéde.