Indiainak nincs oka ilyet tenni - vagy mégis?
A muzulmán kisebbségnek nem érdeke
Kockázatos volna bármi kategorikusat kijelenteni az indiai vérengzésről, mondta a Népszabadságnak Gáthy Vera szociológus, a modern India szakértője. A kevés biztos dolog: olyan terrorista csoport, hogy Dekkáni Mudzsahidek, nincsen. ha van is, nem indiaiak, mert a Dekkán-fennsík térségében csak egyetlen muzulmán népcsoport él, Hyderabadban, ők pedig évtizedek óta békében élnek a hindu többséggel.
"Az 50-es években még lázongtak ezek a muzulmánok, de annak semmi köze nem volt a valláshoz: önálló államot akartak," mondta Gáthy. "Azóta viszont remekül integrálódtak."
A belföldi terrorizmus gondolatát is elvetette a szociológus. "Nem hinném, hogy indiaiak lettek volna az elkövetők. Az országban 120 millió muzulmán él, és ők szunniták, nem fanatikusok. Lehetne mondani, hogy a muzulmán Pakisztánhoz húznak, de az igazat megvallva jobban jártak, hogy a szubkontinens felosztásakor Indiában maradtak. Pakisztán sokkal szegényebb, mint India, ráadásul india nagyon toleráns a muzulmánokkal. Az állam szervezi, sőt, finanszírozza a mekkai zarándoklatokat, például."
"Úgy gondolom, kívülről érkeztek a támadók," mondta Gáthy. "Most, hogy nincs szovjet támogatás, és egyre erőteljesebb a kapitalista fejlődés Indiában, egyre több az angol és amerikai üzletember, india könnyű célpont lett. Nincs komoly elhárítás, nincs elég pénz védelemre."
Ami pedig a muzulmán-hindu ellentéteket illeti, Gáthy szerint nem szabad eltúlozni őket. A muzulmán szavazók 80 milliós tömege önmagában biztosítja, hogy indiában odafigyeljenek rájuk. Ráadásul india nem is engedheti meg magának, hogy komoly összetűzésbe keveredjen a muzulmán világgal, mert függ az olajtól, amit az arab országoktól és Irántól vesz.
"Meg kell nézni az indiai külügyminisztérium honlapját, például," mondta Gáthy. "A baráti országok között az első helyen Irán áll. Ezt szeretik a nyugati sajtóban elfelejteni." Ha tehát a terroristák azt mondták, az indiai muzulmánokért küzdenek, azt Gáthy szerint nem kell komolyan venni.
"Az kamu volt. A világsajtót, Amerikát, az angolokat célozták. A luxushotelek, a pályaudvar, a kórházak... ezek a fiúk a megfélemlítésre utaztak. És elsősorban a britekre és amerikaiakra," tette hozzá Gáthy. "A módszereik pedig katonai kiképzésre utalnak. Ilyet nagyon könnyen kaphattak Pakisztánban."
Belföldi terrorizmus születik?
A Dekkáni Mudzsahidek szinte teljesen ismeretlen a terrorista csoportok világában. Azonban, mint Christine Fair, a RAND Corporation Dél-Ázsia szakértője a New York Timesnak elmondta, ez nem jelent semmit. Valószínű, hogy a csoport nem különálló terrorista szervezet, hanem csak egy apró csoport, akár egy szervezeten belüli kisebb sejt. Az azonban nem valószínű, hogy a csoportnak bármi köze lenne az al-Kaidához vagy más nagy terrorhálózathoz, a módszereik ugyanis teljesen mások, tette hozzá Fair.
A támadások hosszú sorozatba illeszkednek. A muzulmán csoportok terrorakciói 2002 óta szaporodtak el nagyon, amikor Gujarat államban, Mumbai-tól nem messze kitört lázongásokban majdnem 2000 ember halt meg, többségükben muzulmánok.
"Nagyon sok a borzasztó dühös muzulmán Indiában," mondta Fair. "A gazdasági különbségek óriásiak, a muzulmánok között aránytalanul magas a szegénység, és India nagyon lassan ismeri el, hogy gond van. Méghozzá belpolitikai jellegű gond."
A nyilvános politika egyre csak hajtogatja Indiában, hogy nincs muzulmán probléma, mondta Fair. "De a hírszerzőik pontosan tudják, ez nem igaz. Az indiai muzulmánok egyre inkább a globális szélsőséges mozgalmakra hasonlít. Mégis, ez itt nem nemzetközi probléma. Ez India saját muzulmán problémája. Akármennyire is szeretnek ujjal mutogatni másokra, például az al-Kaidára, az indiaiaknak saját megoldást kell keresniük erre a problémára."
Alátámasztani látszik ezt az a névtelen hírszerző, aki a Times Of Indiának tenger felől, valószínűleg Pakisztánból érkező terroristákról beszélt. Mint a forrás mondta, már hónapokkal ezelőtt sejtették, hogy támadások várhatók, mert egy (más források szerint négy) kisebb hajót találtak Mumbai közelében a partokon. A hatóságok szerint robbanóanyagokat és fegyvereket csempésztek rajtuk a városba.
A tartományi miniszterelnök, Vilasrao Deshmukh is azt mondta, a terroristák hajón érkeztek a városba. Más hivatalos források szerint is pakisztániak voltak az elkövetők. Ezt állítólag foglyul ejtett terroristák vallomásaira alapozzák. A részleteket azonban nem hajlandóak elárulni, és csak semmitmondó nyilatkozatokat tettek.
Hosszú távon
Hogy milyen hosszú távú hatása lehet pont ezeknek a terrortámadásoknak, azt nehéz megbecsülni. Mumbaiban és Indiában másutt is egymást érik a robbantások az utóbbi években. Elemzők szerint ha nagyon megromlik a közbiztonság, az esetleg eltántoríthatja a befektetőket, bár eddig erre nemigen került sor. Az indiai gazdaság a világválság ellenére gyorsan növekszik, és a következő években is 7 százalák körüli GDP-bővülést jeleznek előre.
Mumbai viszont a maga 20 milliós lakosságával, élénk gazdasági életével és nyitott szellemével fontos kapuja az ide érkező külföldi tőkének és turizmusnak. Ha a városban nagyon elharapóznak az ilyen terrortámadások, az komolyan befolyásolhatja egész India megítélését. Lehet, hogy részben ez is a célja a támadásoknak: aláásni a világ legnagyobb demokráciáját - írta a BBC volt indiai tudósítója. A regionális választások most tartanak, és a következő pár hónapban országos választások is várhatók.
Regionális választásokat tartanak például Kasmírban is, amely 60 éve gócpontja az indiai-pakisztáni konfliktusnak. Kasmír az egyik legfontosabb kiindulópontja a hindu-muzulmán ellentétnek is Indiában.
