A pénzügyminiszter szerint túl sok figyelem összpontosul Görögország költségvetési helyzetére, holott a válság már rég túlhaladta ezt a kérdést. Az euróövezet 17 tagállamának hasonlóan kell cselekednie, mint az Európai Központi Banknak (EKB), a G20-aknak pedig világosan kell látniuk, hogy a piacok sokkal gyorsabban reagálnak, és így egyre nehezebb lesz megoldani a válságot - tette hozzá.

Geithner üdvözölte az EKB agresszív és „szükségszerű” válaszát a válságra és felhívta az euróövezeti kormányok figyelmét, hogy ne tegyék még nehezebbé a frankfurti szervezet dolgát azzal, hogy késlekednek a pénzügyi reformokkal. „Úgy gondolom, hogy a bizalom helyreállításához nélkülözhetetlen, hogy a kormányok és a központi bank egymás mellett, és ne egymás ellen dolgozzanak. Az együttműködés hiánya aláássa mindazt, amit eddig szerettek volna felépíteni" - fogalmazott az interjúban az amerikai pénzügyminiszter.

A politikus a közgyűlés egyik ülésén arra hívta fel a figyelmet, hogy a világgazdaság a kilábalás "második lassú szakaszába" lépett és még azelőtt kell lépni az európai adósságválságban, mielőtt súlyosabbá válna a helyzet. "Ki kell küszöbölni a tovagyűrűző államcsődök, a bankbezárások és a katasztrofális kockázatok veszélyét, máskülönben minden más erőfeszítést ellehetetlenítenek mind Európában, mind globális szinten" - fogalmazott a közgazdász.

Geithner szerint a további rövid távú költségvetési támogatás nélkül az amerikai gazdaság visszaeshet és növekedési potenciálja alatt teljesíthet 2012-ben. Mivel a belső kereslet továbbra is gyenge a fejlett államokban, ezért a fejlődő piacokon nagyobb teret kell adni a keresletnek a világgazdaság növekedésének elősegítése érdekében - tette hozzá.

A lazaság nem old meg semmit

Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves rendes közgyűlésén tartott beszédében úgy vélte, hogy a  világ pénzpiacait sújtó szuverén adósi gondok nem csak Európában vannak, jóllehet a legakutabb feszültségek itt jelentkeznek; Európa a probléma epicentruma. Trichet megismételte korábbi kijelentéseit, amely szerint az euróövezet egésze fiskális és folyó fizetési mérleg szempontjából jobb helyzetben van, mint számos más fejlett gazdaság, de elismerte, hogy a globális pénzpiacok stabilitását veszélyeztető kockázatok nőttek június óta, elsősorban egyes euróövezeti államok magas adósság- és deficitszintjei miatt.

„Az Európai Unió pénzügyi rendszereinek szoros kapcsolata miatt egyre nő a tovagyűrűző hatások kockázata. Ez az EU egészében veszélyezteti a pénzügyi stabilitást, és negatívan hat az európai és tágabb reálgazdaságra is" - fogalmazott Trichet. Az EKB elnöke arra ösztönözte az euróövezeti államokat, hogy a lehető leghamarabb fogadják el a július 21-i euróövezeti csúcson kijelölt válságkezelő intézkedéseket. Kulcsfontosságú továbbá, hogy erősebb költségvetési és makrogazdasági felügyelet legyen az euróövezeten belül - tette hozzá. A közgazdász ismét kijelentette, hogy az EKB kész további segítséget nyújtani az euróövezeti bankoknak, ám a tagállamok bankfelügyeleteit arra kérte, hogy ösztönözzék a pénzintézeteket nagyobb tőketartalékok kialakítására. Leszögezte ugyanakkor, hogy az EKB elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett.

A washingtoni közgyűlés egy másik konferenciáján felszólalt Jürgen Stark, az EKB távozó alelnöke is, aki amellett érvelt, hogy a nyugati világ nem engedheti meg magának, hogy a jelenlegi szinteknek megfelelően költekezzen és a szükséges strukturális reformok végrehajtására szólított fel. „Tévedés azt hinni, hogy a laza monetáris politika megoldja a jelentős strukturális problémákat" - fogalmazott az alelnök, aki egyben az EKB vezető közgazdásza. Elmondta: a monetáris enyhítés helyett a fiskális oldalnak kell alkalmazkodnia az új realitásokhoz és el kell köteleznie magát a középtávú fenntarthatóság mellett, akár oly módon is, hogy önmagát korlátozza automatikusan életbe lépő szankciókkal, ahogy ezt több európai állam is tette.

Jürgen Stark korábban magánjellegű okokra hivatkozva mondott le a szervezet alelnöki tisztségéről. Elemzők azonban egyöntetűen úgy vélik, hogy a német közgazdász azért távozik a frankfurti szervezettől, mivel nem ért egyet az EKB nemrég bejelentett gazdaságösztönző intézkedéseivel, így az újabb spanyol és olasz kötvényvásárlásokkal.

Stark szombaton úgy fogalmazott: nem szabad túl sok feladattal leterhelni a központi bankokat. „Ha nem egyértelmű a központi bankok felelőssége, amikor potenciálisan elveszíthetik hitelességüket" - mondta a szakember. A közgazdász leszögezte: most nem monetáris enyhítésre van szükség, hanem a központi bankoknak fel kell készülniük arra, hogy a tömeggel szembe menjenek és kamatot emeljenek a pénzügyi egyensúlytalanságok és a piaci buborékok kialakításának megelőzése érdekében.

Még tíz kemény év a görögök előtt

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter ezzel párhuzamosan azt mondta, nem lenne kifogása az állandó euróövezeti mentőmechanizmus, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) a tervezettnél korábban való bevezetésével szemben. Az érvényben lévő menetrend szerint az ESM a jelenlegi euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) 2013 júliusában váltaná fel. A két intézmény közötti különbség az, hogy az állandó mechanizmus kész jogi keretet ad az euróövezeti tagállamokban esetleg bekövetkező államcsődök esetére. Schäuble a sajtótájékoztatón kijelentette: az ESM, mint állandó intézmény, jobb az átmeneti EFSF-nél.

A pénzügyminiszter egy korábbi, a Wirtschaftswoche üzleti hetilapnak adott nyilatkozatban kijelentette: valódi veszélye van annak, hogy az euróövezet szétesik, amennyiben nem sikerül megmenteni Görögországot. Ebben az esetben az EU "óriási mértékben veszítene a belé vetett politikai bizalomból" - tette hozzá.

Schäuble az interjúban elmondta: bizonyos, hogy Görögországnak inkább egy évtizedre, mintsem néhány évre van szüksége versenyképességének teljes helyreállításához. A politikus szerint a mentőintézkedések sikere elsősorban a görög népen és annak állóképességén múlik. „Nem lehet elkerülni a szükséges kiigazításokat" - mondta a pénzügyminiszter.