A brooklyni rapper, Mos Def – amellett, hogy minden idők legjobb hiphop-előadói között emlegetik –, színészként is sikeres karriert épített fel. Szerepelt például a Tekerd vissza, haver! című Michel Gondry-filmben, az Olasz melóban vagy a Dr. House egyik epizódjában is. Népszerűségét kezdetektől fogva felhasználja arra, hogy általa fontosnak tartott ügyekben felszólaljon.

Miután 2013 nyarán kiszivárgott a guantánamói foglyok kényszeretetésének gyakorlati útmutatója, a rapper – immár a 2011 óta használt Yasiin Bey művésznéven – megrázó videót készített a Reprieve nevű, brit székhelyű emberi jogi szervezettel. A négy és fél perces kisfilmben Bey – pontról pontra követve a kiszivárgott utasításokat – aláveti magát a kényszeretetési eljárásnak.

A mintegy kétórás procedúra során a láncokkal lekötözött fogoly orrán át csövet vezetnek a gyomrába, s ezen át áramoltatják a folyékony táplálékot az emésztőrendszerébe. A rabokat naponta kétszer táplálják mesterségesen, erőszakkal. E tekintetben a vallási meggyőződésüket sem veszik figyelembe: a muszlim vallású foglyokat a Ramadán ideje alatt is ugyanebben a rendszerben etetik, pedig hitük szerint napnyugta előtt sem ételt, sem italt nem vehetnének magukhoz.

Az elmúlt évben mintegy 120 fogoly tartott éhségsztrájkot Guantánamóban – közülük 44 csak sztrájkolt volna, ha demonstrációját nem akadályozzák meg kényszeretetéssel. (A brit Channel 4 egyébként sokkoló dokumentumfilmet fogatott a guantánamói "kézikönyvben" foglaltakról.)

Bár Mos Defnek feltett szándéka volt az egész tortúrát végigcsinálni a kisfilmben, a rapper összeomlott, miután (az első kísérlet sikertelenségét követően) már a második csövet próbálták lenyomni az orrán át a gyomrába. A kísérlet félbemaradt, Bey pedig a kamerák előtt sírta el magát. Miután megnyugodott, elmondta, hogy bár úgy gondolta, végigcsinálja a felvételt, a cső szinte elviselhetetlen, égető fájdalmat okoz, emiatt le kellett állnia.

Az előadóművész legutóbb a fergusoni eset kapcsán hallatott magáról: hangüzenetet tett közzé, amelyben többek között Max Ehrmann amerikai író Desiderata című prózaverséből is idéz.