Így hitegeti Orbán az EU-t
A német gaqzdasági napilap azt írja, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a Magyarországgal fennálló folyamatos viszályban el akarja érni, hogy az ország, „mint minden más tagállam, teljesen tartsa tiszteletben az uniós jog betűjét és szellemét”. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, akinek rapportra kellett jelentkezni Brüsszelben Barrosónál és az Európa Tanács elnökénél, Herman van Rompuynél, rögtön ezután újra kijelentette: „Abszolút készen állok bármilyen bonyolult kérdés nyílt megvitatására, és lehetőség szerint közös következtetésekre”.
Odahaza azonban Orbán más hangot üt meg. Ott úgy ábrázolja magát, mint az európaiak összeesküvésének áldozatát, amelyet kis országa ellen szőttek. És állítólagos kompromisszumkészségét eddig alig támasztotta alá tettekkel. Ez így van már a médiatörvény miatti első nagy vita óta – hangzik a Financial Times Deutschland cikke.
Sajtószabadság
A médiatörvény számít a jobboldali konzervatív kormány első nagy bűnbeesésének. Orbán ezzel pártja, a Fidesz által ellenőrzött, átfogó beavatkozási lehetőségekkel felruházott felügyelő hatóságot teremtett. Ez a testület az igazságszolgáltatás bevonása nélkül jelentős bírságokat szabhat ki újságokra, rádiókra, tévékre és internetes orgánumokra, ha ezek például megsértik a kiegyensúlyozott tájékoztatást előíró kötelezettséget.
Európa felhördült, amikor nyilvánosságra kerültek a tervek. Az EU-bizottság, kormányok és az Európai Parlament képviselői követeltek változtatásokat a törvényen, mert az sérti az egyik alapjogot, a sajtószabadságot. Az Orbán-kormány engedett a kritikának, de nem sok minden változott. Az EU-bizottság elérte néhány szabály korrigálását, amelyekben az audiovizuális médiáról szóló uniós irányelvek megsértését látta.
A felügyelő hatóság felhatalmazásain és hatalmán azonban mit sem változtattak. És nem ültek el a törvénnyel kapcsolatos bírálatok sem. A magyar Alkotmánybíróság nem sokkal karácsony előtt jogsértőnek minősítette több részét. A döntés szerint „a sajtószabadság alkotmánysértő korlátozását jelenti”, hogy a médiahatóság eljárást indíthat a sajtóorgánumok ellen az emberi jogok és az emberi méltóság megsértése, valamint a magánszférába való beavatkozás miatt.
Nem csak a magyar alkotmánybíróságnál szólaltak meg a vészharangok. A kormány kétharmados parlamenti többségével új alkotmányt fogadott el, amely kiüresíti a demokratikus ellenőrzési jogokat.
A központi bank függetlensége
A központi bank függetlensége körüli viszályban az Európai Bizottság kénytelen volt kötelezettségszegési eljárást indítani, hogy Orbánt engedményre bírja. A brüsszeli hatóság a magyar tervekben a jegybank függetlenségének megnyirbálására irányuló kísérletet lát. A bizottság különösen azt kifogásolja, hogy a kormány a bank vezetésébe saját híveit nevezheti ki.
Orbán az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel szemben kompromisszumkésznek mutatkozott. Tudja, hogy a változtatások nélkül nehéz pénzügyi helyzetben lévő országa nem kapja meg a sürgősen szükséges pénzinjekciót. Az európaiak azonban tetteket akarnak látni, mielőtt folytatnák Budapesttel a tárgyalásokat.
Az Európai Bizottság kétli, hogy Orbán komolyan gondolja. A kormányfő a múlt héten bejelentette, hogy letesz a jegybank és a pénzügypiaci felügyelő hatóság vitatott összevonásáról. Ezen felül úgymond már csak arról van szó, hogy a jegybankelnöknek fel kell-e esküdnie a parlamentre és az alkotmányra.
Az igazságszolgáltatás függetlensége
A jegybank függetlensége mellett az EU a magyarországi igazságszolgáltatás és adatvédelem miatt is aggódik. Az alkotmánybíróság felhatalmazásait a kormány már szűkítette. Emellett az idősebb bírákat a nyugdíjkorhatár 62 évre történő leszállításával nyugállományba akarja helyezni. Mindeddig a bírák, ügyészek és közjegyzők 70 éves korukig dolgozhattak. Az Európai Bizottság az alacsony nyugdíjkorhatárban életkor miatti diszkriminációt lát, és úgy ítéli meg, hogy a kormány terveinek nincs objektív oka.
Orbán bírálói azt feltételezik, hogy a kényszernyugdíjazással állásokat akarnak felszabadítani a kormány számára kellemes bíráknak. A miniszterelnök ebben is késznek mutatkozik a kompromisszumra, akárcsak más kritizált pontokban. Azt azonban Orbán nem mondja meg, hogy konkrétan mit akar tenni.
Odahaza Orbán áldozatnak mutatja magát – írja a Financial Times Deutschland. Magyarország meghajol „nem az érvek, hanem a hatalom előtt“ – mondta a kötelezettségszegési eljárásokról. A nyilvánosság egy része jól fogadja ezt az érvelést. Múlt hét végén tízezrek mentek az utcára, hogy kifejezésre juttassák támogatásukat Orbánnak. A tüntetők egyenlőségjelet tettek az EU és a letűnt Szovjetunió közé, és óvtak az Európai Unió „gyarmatosításától”.
A lapszemléért köszönet a Galamusnak.
