Ígér és fenyeget az egyiptomi hadsereg
Egyiptomban mindenkinek helye van. Építsük együtt újra a demokrácia útját. A politikai folyamatban mindenkinek részt kell vennie – vasárnap ezzel a mondanivalóval fordult a hetek óta tüntető konzervatív iszlamista szervezethez, a Muzulmán Testvériséghez Abdel Fattah al-Sziszi tábornok és védelmi miniszter, akinek a vezényletével az egyiptomi hadsereg július 3-án eltávolította Mohamed Murszi elnököt a hatalomból. A testvériség hívei hetek óta tüntetnek a hadsereg ellen, Murszi visszatérést követelve; két kairói ülődemonstrációjukat a karhatalom szerdán számolta fel, hivatalos adatok szerint is több mint 600 halálos áldozatot hagyva maga után. Ezután a testvériség minden napra új tüntetést hirdettek Kairóban és máshol is. Pénteken, „a harag napján” Kairóban és Alexandriában 173-an, szombaton hetvenkilencen haltak meg a zavargásokig fajuló tüntetéseken, amelyek kapcsán Sziszinek a békejobb mellett fenyegetésre is futotta. A tábornok úgy fogalmazott, a hadsereg nem fogja csendben szemlélni az erőszakot, ahogy egyesek „pusztítják az országot és lángba borítják” Egyiptom népét. Sziszi vasárnap először szólalt meg a hét véres incidensei óta.
A hatósági erőszak és a rengeteg halálos áldozat miatt az Európai Unió vasárnap bejelentette, hogy felülvizsgálja a viszonyát Egyiptommal, az Adli Manszúr ideiglenes elnök vezette kormány pedig válságtanácskozásra ült össze Kairóban. Ezután Dorreja Saraf al-Din tájékoztatási miniszter azt mondta, a kormány sajnálja, hogy ilyen sokan haltak meg a konfrontációban, de szilárdan kiáll a „terrorizmus” ellen. Beszélt a tárcavezető asszony arról is, hogy a héten elesett katonák emlékére Kairóban sok utcát és teret fognak elnevezni, de a kormány mérlegeli a pánarab hírtelevízió, az al-Dzsazíra sugárzási engedélyének a felfüggesztését is, amelyet a jelenlegi kairói hatalom a közbiztonság és a stabilitás veszélyeztetésével vádol.
A vérfürdőtől függetlenül a Muzulmán Testvériség vasárnap újra tüntetésre szólította az egyiptomiakat. Kairóban most az elnöki palotát és az alkotmánybíróság épületét páncélozott harckocsik őrzik.
Vasárnap Egyiptom már bűnbakot keresett és felelősséget hárított az erőszakért, főleg ami a kairói al-Fath mecset ellen szombat hajnalban indított rohamot illeti. Ez a mecset a Muzulmán Testvériség és Murszi mögött álló konzervatív iszlamisták egyik fő menedéke, alkalmi kórháza és halottasháza volt, mielőtt a katonák lerohanták volna őket, mindenkit kiparancsolva az épületből. Miközben a rohamot a hadsereg azzal indokolta, hogy „terroristák” a mecsetből katonákra lőttek, amivel megszentségtelenítették a helyet, a testvériség hivatalos honlapja, az ikhwanweb.com azzal állt elő, hogy mivel a mecset minaretjét mindvégig a kivezényelt biztonságiak ellenőrizték, ürügyként a rohamhoz a hadsereg maga játszotta el a provokációt.
Mielőtt Sziszi vasárnap megszólalt volna, Hazim Beblavi ideiglenes miniszterelnök még a Muzulmán Testvériség betiltására tett javaslatot amely után a konzervatív iszlamista szervezet ugyanúgy illegalitásba vonulna, ahogyan a tavalyelőtti forradalomban megbuktatott elnök, Hoszni Mubarak alatt volt. Az e heti erőszak miatt az egyiptomi ügyészség a testvériség mintegy 250 tagja ellen indított vizsgálatot a zavargásokban játszott szerepük miatt. Pénteken több mint ezer tagjukat vették őrizetbe. A feszült helyzet miatt Mubarak perének tárgyalását jövő vasárnapra napolták el.
Vasárnap a Muzulmán Testvériség 36, már letartóztatott tagja vesztette életét, miközben az egyik észak-kairói fegyházból Kaljubia tartománybeli Abu Zaabal börtönébe szállították őket. A foglyoknak a konvoj egyik kocsijában sikerült túszul ejtenük az egyik kísérő katonatisztet. Alkudni szerettek volna, de mindannyiukat lelőtték. Hivatalos belügyminisztériumi közlések szernt az áldozatok összlétszáma szerda óta 830-nál tart. Közülük hetven volt rendőr vagy katona.
Egybehangzó szakértői vélemények szerint kiút a konfliktusból nincs: a jelenleg a hadsereg őrizetében lévő Murszi lemondását országszerte százezrek követelték a puccs előtt, de egyelőre úgy tűnik, ennyi embert a Muzulmán Testvériség is utcára tud vinni. Ami változott, és amire a hadsereg által kinevezett ideiglenes kormányzat nagyon vigyáz, hogy ne legyen áruhiány, már csak azért is, mert ez volt a Murszi távozását követelő ellenzéki tüntetéshullám fő oka.
A konfliktus miatt Egyiptom kezd sehol nem biztonságos lenni. Még a vörös-tengeri üdülőövezetek sem, amelyeket szombat este óta a Külügyminisztérium már nem javasol utazási célpontként a magyar állampolgárok számára. Péntekig mind az 1300, Egyiptomban tartózkodó utasukat hazaszállítják a magyarországi kiutaztató utazási irodák – tájékoztatta Molnár Judit, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének szóvivője az MTI-t. Ez sokaknak nem tetszik. Ahmed Bahgat, az Anubisz Travel ügyvezető igazgatója ugyancsak a távirati irodának elmondta, hogy a kint tartózkodó utasaik arról tájékoztatták őket, hogy semmilyen veszélyt nem tapasztalnak. „Ebben a helyzetben sokan szomorúan veszik tudomásul, hogy haza kell térniük. Leginkább maradnának.”
Ami az Európai Unió felülvizsgálati bejelentését illeti, Kairó milliárdokat – segélyeket és kölcsönt – veszíthet az erőszak miatt. Ahogy az Európai Bizottság és az Európai Tanács vasárnapi közös állásfoglalása szól, az alapvető emberi jogokat nem lehet vérrel elmosni, a gyilkosságokat bármivel is igazolni. Az Egyesült Államok korábban megállt a szimbolikus gesztusoknál, Barack Obama legalábbis csak egy közös hadgyakorlat megvonásával büntette Kairót a több száz halottért. Az 1,3 milliárd dolláros amerikai segélyről az elnök nem tett említést. Igaz, Washingtonban máig nem puccsról beszélnek, amikor Murszi eltávolítása kerül szóba.
