Igent mondtak az EU-mentőalapra a talárosok
Ez jó nap Németországnak és jó nap Európának – kommentálta a német alkotmánybíróság szerdai ítéletét Angela Merkel. A német kancellár megkönnyebbülten sóhajthatott fel: a karlsruhei taláros testület feltételekkel ugyan, de jóváhagyta, hogy Németország is ratifikálja az állandó európai mentőalapban (ESM) való részvételt. Ezzel elhárult az európai válságkezelés egyik akadálya. Németországban 37 ezren támogatták az „ellenindítványt”, ami arra szólította fel az alkotmánybíróságot, hogy állja útját a német adófizetőkre túlzott terheket rakó, a parlamenti kontrollt „megkerülő” mentőcsomag elfogadásának. Ez a kereset most elbukott.
Andreas Vosskuhle, a karlsruhei testület elnöke ugyanakkor két feltételt szabott, igaz, a jövőre vonatkozóan: a német hozzájárulás nem haladhatja meg a 190 milliárd eurót, illetve az ESM keretében nyújtott mentőakciókról tájékoztatni kell a német törvényhozás mindkét házát. A 700 milliárd eurós ESM-ben a német hozzájárulás épp 190 milliárd (ebből 22 milliárd valódi pénz, a többi garanciavállalás). Vagyis ha a mentőcsomag kevésnek bizonyul, s növelni kell a keretet, akkor a berlini kormány kénytelen ismét a parlament hozzájárulását kérni (amit általában meg is kap).
Egy ilyen forgatókönyv nincs kizárva, mert ha a két nagy dél-európai állam, Spanyolország és Olaszország is mentőövre szorul, akkor a 700 milliárd euró kevésnek bizonyulhat – állítják gazdasági szakértők. Thomas Straubhaar, a hamburgi Világgazdasági Intézet igazgatója a Der Spiegelnek egyenesen arról beszélt: most következhet a valódi transzferunió, a német adófizetőknek a jövőben még több terhet kell majd vállalniuk – ám ez az egyetlen helyes irány. A szövetségi alkotmánybíróság elnöke viszont azt hangsúlyozta, a döntés nem a mentőcsomag értelméről, vagy annak hasznosságáról szól. Ennek megítélése a politika feladata: a talárosok csupán azt vizsgálták, hogy ez összehangba hozható-e a német alkotmánnyal – mondta Vosskuhle. Mint jogi szakértők emlékeztetnek, ezzel tulajdonképpen hagyományos szerepét teljesítette a testület: évtizedek óta olyan ítéleteket hoznak, amelyek támogatják az európai integrációt, igaz, bizonyos pontosításra kényszerítik a politikusokat. Brüsszelben viszont úgy tartják, szándékosan lassítják az integráció elmélyülését.
Rövidesen az EKB-adósságvásárlást is elővehetik
A szerdai nap azonban még az ünneplésről szólt. A döntést nagy tapssal fogadták az európai parlament strasbourgi üléstermében, és üdvözölte José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. – Épp itt volt az ideje – tette hozzá kissé epésen. Jean-Claude Juncker, az eurócsoport vezetője pedig azt mondta, az ESM igazgatótanácsa már október elején összeülhet, azt sugallva, hogy az alap már akkor működésbe léphet. Ám a német „ellentábor” sem tette le a fegyvert: hamarosan a mentőakciók másik pillére, az Európai Központi Bank nemrég jóváhagyott adósságvásárlása ellen indul harcba. Ezzel a kérdéssel is hamarosan kénytelen lesz foglalkozni a szövetségi alkotmánybíróság. Itt már korántsem lehet biztosra menni.
Rövid szélcsend jellemezte a német belpolitikát is. Guido Westerwelle külügyminiszter méltatta az alkotmánybíróság döntését, a koalíciós partner liberálisok, miképp az ellenzéki szociáldemokraták elnöke is örömét fejezte ki. A közös győzelem azonban nem akadályozta meg őket abban, hogy ezt követően, a Bundestag költségvetési vitáján súlyos vádakat ne vágjanak egymás fejéhez: Frank-Walter Steinmeier, az SPD frakcióvezetője elégtelen és össze-vissza válságkezeléssel vádolta a kereszténydemokrata kancellárt, s „működésképtelen, agonizáló” kormánykoalícióról beszélt.
A német alkotmánybíróság döntésének hatására először emelkedtek az európai tőzsdeindexek. Az euró négyhónapos magasságba szárnyalt a dollárhoz képest, ám az optimizmus csak néhány óráig tartott. Ám a Reutersnek nyilatkozó elemzők szerint végre megindulhat a valódi „mentőmunka”, mert az ESM közvetlenül is vásárolhat államkötvényeket a bajba jutott országok kormányaitól. A spanyol és az olasz kormány örömmel nyugtázta, hogy ismét van miben reménykedni.
Skarlátvörös talár, firenzei mintára
Nem véletlenül olyan látványos a német alkotmánybírák talárja: egy német színházi jelmeztervező tervezte az 1960-as években. Az inspirációt a 15. századi firenzei divat adta, ilyen öltözéket hordtak akkoriban az itáliai városban a bírák – írta nemrég a német Südwest Presse. A skarlátvörös szín sem véletlen, ez különbözteti meg őket a sötétvörös talárt viselő legfelsőbb bíróságtól. Az alkotmánybírák egymástól öröklik a szaténból készült ruhákat. Senkinek sincs saját, méretre szabott talárja – legfeljebb rá igazítják. Összesen húsz darab van belőle, ebből négy „tartalék”- az alkotmánybírók száma tizenhat Németországban.
