Igazságos Amerikát sürgetett Obama
Igazságos gazdaságpolitika, a gazdagok és a szegények közötti, egyre növekvő szakadék bezárása – ez volt Barack Obama magyar idő szerint szerda hajnalban elmondott évértékelő beszédének lényege, amelynek egyik legfontosabb célja az volt, hogy megkülönböztesse gazdasági elképzeléseit a Republikánus párt terveitől.
– Elfogadhatjuk, hogy egy olyan országban élünk, ahol egy egyre kisebb csoport nagyon jól él, míg az amerikaiak egyre nagyobb része alig tud megélni. Vagy visszaállíthatjuk azt a gazdaságot, amelyben mindenki tisztességes esélyt kap, ahol mindenki kiveszi a részét a munkából, és ahol mindenki ugyanazok a szabályok szerint játszik – mondta Obama a közel egyórás beszédben. Ezek nem demokrata vagy republikánus, hanem amerikai értékek, tette hozzá, visszautalva a megválasztásakor hangsúlyozott, pártok feletti összefogást sürgető elképzeléseire.
Obama tavaly december 6-án, egy kansasi kisvárosban fejtette ki először ilyen határozottan gazdaságpolitikai elképzeléseit, miután felhagyott azzal, hogy próbáljon kompromisszumra jutni a John A. Boehner vezette, a 2010-es választások óta republikánus többségű képviselőházzal. Az amerikai elnök akkor kifejtette: bebizonyosodott, hogy nem működik az az elképzelés, hogy ha a gazdagok, a legfelsőbb rétegek tovább gyarapodnak, az majd "leszivárog", és mindenkinek segít. A gazdaság akkor nem működik, az emberek nem gyarapodnak, ha az állam hagyja őket, hogy boldoguljanak egyedül, ahogy tudnak.
A témaválasztás nem véletlen: a már javában tomboló elnökválasztási kampány legfontosabb témája a gazdaság. A munkanélküliség csökken, ám még mindig 8,5 százalékos, ami az Obama újraválasztását fenyegető legnagyobb veszély.
Fizessenek a gazdagok
Az előzetes várakozásoknak megfelelően ezért Obama ismét javaslatot tett arra, hogy a vagyonosok vállaljanak nagyobb részt a közterhekből, és említette az úgynevezett Buffet-szabályt is, mely szerint azok, akik évi egymillió dollárnál többet keresnek, ne adózhassanak kisebb kulccsal, mint az átlagamerikaiak. Ezt nyomatékosítandó Michelle Obama vendégei között ült a karzaton Debbie Bosanek, Warren Buffet titkárnője. Ő ugyanis a Buffet által oly sokszor emlegetett alkalmazott, aki jövedelme nagyobb hányadát fizeti be adóként, mint milliárdos főnöke.
A társadalmi egyenlőtlenségek egyre több amerikait foglalkoztatnak, ezért Obama sem hagyta ki, hogy (még ha természetesen a nevét nem is említette), oda ne csapjon republikánus riválisának. Mitt Romney talán azt hitte, ha épp az évértékelő beszéd napján hozza nyilvánosságra a közvélemény és sajtó által rég látni kívánt adóbevallását, az talán elsikkad. Ám épp az ellenkező hatást érte el vele: mindenki tudta, hogy Obama a dúsgazdag Romney-ra gondol, amikor azt mondta, tarthatatlan, hogy a gazdagok túlzottan alacsony kulccsal adóznak.
"Lehet ezt osztályharcnak hívni", mondta Obama a republikánusok ellenérveire utalva, "de a legtöbb amerikai ezt csupán józan észnek nevezné."
A Kongresszusban, legnagyobb politikai ellenfelei előtt elmondott beszédében odaszólt a törvényhozóknak is, akik sok elképzelését, köztük munkahelyteremtő csomagját akasztották meg. Elmondta: hajlandó bárkivel együtt dolgozni a teremben, de mindent meg fog tenni azért, hogy az ország ne térjen vissza azokhoz a politikai nézetekhez, lépésekhez, amelyek a válságot okozták.
Felelősségre vonják az ingatlanpiaci válság okozóit
A beszédben jutott idő a gazdaságpolitikai elképzelések részletes kifejtésére is. Azok a cégek, amelyek külföldre viszik a termelést, adókedvezményeik megvonására számíthatnak, míg azok, akik visszaviszik Amerikába, épp ellenkező elbánásban részesülnek. Az iraki háború befejezésével, illetve az afganisztáni lecsengésével megspórolt pénz feléből pedig az elnök nagy középítkezéseket, infrastruktúra-fejlesztéseket valósítana meg. A The New York Times emlékeztet: a republikánusoktól itt hatalmas ellenkezésre lehet majd számítani, akik feltehetőleg a deficit csökkentésére akarják majd fordítani az egész összeget, nem csak a felét. (Ez becslések szerint a következő hat évben összesen 400 milliárd dollár.)
"Bátor" lépésként értékelték többen is, hogy az elnök azt is bejelentette, hogy felkéri Eric H. Holder főügyészt: állítson fel egy speciális, ügyészekből, állami főügyészekből álló munkacsoportot, amely kivizsgálja azt a felelőtlen hitelezési gyakorlatot, amely az ingatlanpiaci válsághoz vezetett. Ez az egység "felelősségre fogja vonni azokat, akik megsértették a törvényt, felgyorsítja a lakástulajdonosok megsegítését, és segít tovább lépni abból a korból, amikor a felelőtlenség olyan sok amerikainak okozott kárt."
Külpolitikára kevés időt szánt Obama, ám abban megemlítette a legfontosabb kérdéseket. Keményebb fellépést sürgetett Kína kereskedelmi politikájával szemben, amely a túl alacsonyan tartott valutaárfolyam miatt károkat okoz az amerikai gazdaságnak. Obama azt is közölte: meg fogja akadályozni, hogy Iránnak nukleáris fegyvere legyen.
A beszéd utolsó mondataiban pedig felidézte azt a tavaly májusi napot, amikor az amerikai különleges erők megölték Oszama bin Laden terroristavezért, és arra sürgette az amerikaiakat, hogy úgy működjenek együtt és figyeljenek egymásra, mint az akkor együtt dolgozó katonák.
A republikánusok szerint az adó- és kiadáscsökkentés a megoldás
A republikánus párt hivatalos válaszát adó Mitch Daniels, Indiana állam kormányzója szerint összefogásra van szükség, mert "mint mindig korábban, amikor veszélyben volt a nemzet, mi amerikaiak most is egy hajóban evezünk." Gazdasági növekedést és munkahelyeket teremtő politikát sürgetett, mert ellenkező esetben "soha nem lesz elég bevétel a biztonsági hálónknak, a nemzet biztonságának fenntartására, vagy akkora kormányra, amit épp akarunk."
John A. Boehner republikánus házelnök szerint Obama csak azt akarja megkétszerezni, ami már korábban sem működött. "Amerika nem az irigység politikájáról, vagy az ország megosztásának a politikájáról szól."
A republikánus honatyák már korábban kifejtették: szerintük az adó- és kiadácsökkentés, illetve a piaci szabályozások csökkentése lenne a megoldás a gazdaság problémáira. Ez indítaná be ugyanis a növekedést. Ezzel szemben áll a Fehér Ház elképzelése, amely szerint állami segítségre van szükség a fogyasztás, így a gazdaság felpörgetéséhez.
