Az eurózóna tagországainak pénzügyminiszterei szombaton este telekonferencia keretében jóváhagyták a görög megszorító csomag értékelését, s ekként Athén július 15-ig megkapja a taval májusi 110 milliárd eurós hitelkeretből az ötödik, 12 milliárd eurós részt. Miután szerdán és csütörtökön a görög parlament – a polgárok tiltakozása ellenére - elfogadta az adóemelések és kiadáscsökkentések szigorú tervét, a valutaövezet fellélegzett, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) várható beleegyező döntése nyomán utalhatja a pénzt, s így Görögország egyelőre nem megy csődbe.

Az Európai Bizottság a minap azzal fenyegette meg Athént, hogy nincs B terv, vagyis, ha a görögök nemet mondanak a megszorításokra, akkor következik a pénzügyi összeomlás. Amit azonban továbbra is minden szereplő el akar kerülni.

A pénzügyminiszterek július harmadikára, vasárnap estére adtak randevút egymásnak Brüsszelben, de a jó görög hírek után úgy vélték, elég egy telekonferenciát tartani. Minden egyébről, mármint, hogy miként finanszírozzák tovább egy második mentőcsomag keretében a szeptembertől újabb pénzforrásokra szoruló görögöket, a következő hetekben döntenek.

Elvileg július 11-én szeretnének dűlőre jutni, hogy a 2014-ig szóló új programban mekkora hitelt kellene nyújtaniuk Athénnak, ha közben a görögök valóban nekilátnak a privatizációnak, amiből 50 milliárd euró folyhat be, s ha a hitelező bankok a lejáró görög állampapírokból befolyó pénz hetven százalékát harmincéves kötvényekbe forgatják át, méghozzá kedvező, 5,5 százalékos kamat mellett, amely nyolc százalékra emelkedhet, ha a görög nemzeti össztermék esetleg tényleg gyorsuló ütemű növekedésnek indulna. Ebből is bejöhetne 30-50 milliárd euró, s a valutaövezeti országoknak máris nem kéne megint olyan mélyen a zsebükbe nyúlniuk, mint tavaly májusban. Az érintettek élénk tárgyalásban állnak egymással, de a végső alku még nem körvonalazódott.

Jó, hogy a görögök és a hitelezők is időt nyertek, de senki se gondolja, hogy a válság megoldódott - írta gyorselemzésében Darvas Zsolt, a befolyásos brüsszeli kutatóintézet, Bruegel munkatársa. Úgy véli, hogy a magánszektor bevonása mérsékli az elégedetlenséget a hitelező nagy európai országokban, de a megszorító program kérlelhetetlen görög végrehajtásában egyelőre nem lehet bízni, mert a társadalom ellenzi, és a politikai erők egy része is ellene szavazott. A magánbankok csak akkor tudnának érdemben hozzájárulni a pénzügyi terhek átmeneti csökkentéséhez, ha nagy számban vennének részt az akcióban, de ebben a tekintetben is megalapozottnak látszik némi borúlátás.

De még ha sikerül is a bankokat tömegesen rábeszélni az önkéntes részvételre a hitelek görgetésében, s ha a görög kormány végre is hajtja a most elfogadott csomagot, államadóssága a GDP arányában akkor is rendkívül magas, 150-160 százalék marad 2014-ben, tehát aligha valószínű, hogy a piacról finanszírozni tudja magát. Így 2014-re az eurózóna újra nehéz választás elé kerül: vagy megint elgondolkodik a görög hitelek átütemezésén, amelyről jelenleg hallani sem akar a tovagyűrűző drámai hatások miatt, vagy alacsony kamaton a kormányok – a bankok újabb önkéntes bevonása mellett – folytatja Görögország finanszírozását egy harmadik mentőcsomag révén, de ezáltal a teljes görög hitelállomány szép lassan az ő kezébe kerül. Ennek következményei szintén beláthatatlanok, ráadásul a ragaszkodás e módszerhez az Európai Unió intézményeinek és működésének átgondolását is szükségképpen maga után vonná. Darvas Zsolt szerint a szombaton nyert időt e súlyos kérdések mihamarabbi megvitatására is fel kellene használni.