Napok vannak már csak hátra a jelenlegi amerikai kongresszus hivatali idejéből, és ahogy közeledik a búcsú, úgy élesednek az érvek akörül, miért is kell – illetve nem kell – még a téli szünet előtt jóváhagyni a szenátusnak az új START fegyverzetkorlátozási szerződést. Időjátékról van szó: januártól a novemberi választásokon győztes republikánusokkal bővül a Capitolium, és így a ratifikációt sürgető Fehér Háznak, valamint a Demokrata Pártnak még nehezebb dolga lenne az amerikai–orosz dokumentum elfogadtatásával. Mint minden nemzetközi szerződést, az új START-ot is kétharmados többséggel – 67 szavazattal – kell ratifikálni. Ennyivel a hatalmon lévő párt nem rendelkezik, így az ellenzék támogatására szorul – jelenleg kilenc szenátorra, jövőre tizennégyre.

Az ellenzők két hangadója, a republikánus Jon Kyl és Jim DeMint a keresztényekkel szembeni tiszteletlenségről beszélt annak kapcsán, hogy a demokraták a karácsony előtti adventi időszakban préselnék át a START II-szerződést. – Tudom, mi a karácsony. Hosszú ideig voltam szenátor, sok éven át végigcsináltam a karácsony előtti időszakot. Remélem, nem akadályozom a bevásárlásukat, viszont most az ország ügyéről van szó – vágott vissza Joe Biden alelnök, aki egyébként római katolikus.

De nemcsak az időzítésben, hanem tartalmi kérdésekben sincs egyetértés. A szkeptikus republikánusok szerint az új START – amelyről a keretmegállapodást másfél éve, a szerződést pedig áprisban írta alá Barack Obama elnök orosz kollégájával, Dmitrij Medve­gyev­vel – Moszkva érdekét szolgálja. Nem tartják elégségesnek a fegyverzetellenőrzési rendszerét, igaz, a késlekedés miatt egy éve semmilyen ellenőrzés nem folyik. Felróják azt is, hogy nem rendelkezik a kisebb, taktikai fegyverzetről, amelyben Oroszországnak számottevő előnye van. – Ők nyernek vele mindent. Nem tudom, mi mit nyerünk vele, hacsak azt nem: az elnök elmondhatja, újabb fegyverzetkorlátozási egyezményt kötött Oroszországgal – háborgott Kyl. Mint ahogy egy hónapja írtuk, az Obama-adminisztráció kereste az arizonai szenátor kegyeit, további 4,1 milliárd dollárral megfejelve az amerikai atomarzenál korszerűsítésére szánt 80 milliárdot; ezt a republikánusok hadiipari hátországa kapná. Ám azóta lemondtak a meg-győzéséről. Biden a héten azt mondta John Kerrynek, a szenátus külügyi bizottsága elnökének: inkább fussanak bele idén egy ratifikációs vereségbe, mint hogy jövőre újra kelljen kezdeni – bizottsági szintről – az egész nyűglődést az új START körül.

A szerződés értelmében a telepített atomtöltetű robbanófejek számát országonként 1550-re csökkentenék – egy 2002-es egyezséghez képest 30 százalékkal –, illetve lefaragnának a hordozóeszközök, köztük az interkontinentális ballisztikus rakéták volumenéből is. A megállapodás Obama eddigi legfontosabb külpolitikai eredménye, és a ratifiká­ciót legfőbb céljai közé sorolta. Ráadásul a deklaráltan „újraindított” amerikai–orosz kapcsolatrendszer kulcseleméről van szó. Közép-Európa biztonsága szempontjából is alapvetőnek tartják; a lisszaboni NATO-csúcson a térség több állama nyíltan kiállt mellette.

Csütörtöki jegyzetében a Washington Post összefüggésbe hozza az új ­START-ot Mihail Hodorkovszkij, a börtönbüntetését töltő orosz mágnás ügyével. Arra céloz: Vlagyimir Putyin miniszterelnök elintézte az illetékes bírónál, hogy december 27-ig ne szülessen új ítélet, ami tovább ronthatná a washingtoni hangulatot a szerződés körül.