Huszonöt éve történt a csernobili atomkatasztrófa
Körülbelül 180 milliárd dolláros kárt okozott Ukrajnának a csernobili atomerőmű-katasztrófa - hangsúlyozta Mikola Azarov ukrán miniszterelnök kedden, a csernobili szerencsétlenség 25. évfordulója alkalmából az ország polgáraihoz intézett üzenetében. Mint Azarov elmondta, Ukrajna az elmúlt 25 évben önállóan finanszírozta a tragédia következményeinek felszámolását, s olyan év is volt, amikor az erre elkülönített összeg elérte a költségvetés 10 százalékát. Viktor Janukovics ukrán államfő az évfordulóra kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy a csernobili katasztrófa az egész világnak kihívást jelentett, és erre a kihívásra csak összefogva lehet megfelelő választ adni.
A csernobili atomkatasztrófa, a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége. 1986. április 26-án robbant fel az ukrán fővárostól, Kijevtől 130 kilométerre lévő atomerőmű egyik reaktora. Az ENSZ adatai szerint a tragédiának 47 közvetlen halálos áldozata volt, és csaknem 600 ezer embert ért erős sugárzás, ami miatt mintegy négyezren halhattak meg rákbetegségekben. A radioaktív szennyezés több mint 20 európai országot, így Magyarországot is elérte. A vizsgálatok szerint a katasztrófát tervezési hiba és egy nem engedélyezett kísérlet okozta. Az erőmű vezetőit tíz év börtönre ítélték.
1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktorát két robbanás vetette szét, felszakítva az épület tetejét és falait. A reaktorban tíz napig égett a tűz, és több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.
A katasztrófát a reaktor tervezési hibája és egy felelőtlen, nem engedélyezett kísérlet okozta. A személyzet azt akarta kipróbálni, hogy teljes áramkiesés esetén a lassuló turbinák maradványenergiája elegendő-e a pót hűtőrendszer átmeneti üzemeltetésére, amíg a dízelgenerátorok működésbe lépnek. A reaktor teljesítményét az előírásokat figyelmen kívül hagyva a tiltott, alig ellenőrizhető és instabil 20-30 százalékra nyomták le, ráadásul kiiktatták a biztonsági automatikát és a vészhűtő rendszert is. A hűtővíz hőmérsékletének emelkedése miatt automatikusan megindultak lefelé a szabályozó rudak, de a tervezési hiba miatt ezek alsó része grafitból állt, amely nem nyeli el a neutronokat. A reaktor teljesítménye így váratlanul megugrott, a túlhevülés miatt a szabályozó rudak megakadtak. A hűtővíz elforrt, a gőznyomás robbanást idézett elő, majd kémiai robbanás történt, és hasadási termék került a levegőbe.
Két nap után hozták nyilvánosságra a hírt
Galéria nyílik!
A szovjet vezetés már aznap értesült a balesetről, de a hírt nyilvánosságra csak két nappal később hozták, amikor Svédország felvilágosítást kért a radioaktivitás általuk mért emelkedésének okairól. (Magyarországon csak május 1. után hangzottak el az első érdemi információk a katasztrófáról.) Az erőmű környékéről 36 órás késéssel kezdődtek meg a több százezer embert érintő kitelepítések, a létesítmény körül 30 kilométeres tiltott zónát létesítettek. A kitelepítettek számára ezen kívül emeltek új települést Szlavutics néven. A baleset után az erőmű másik három blokkját lezárták, a negyedik reaktor fölé vasbeton szarkofágot emeltek (az új szarkofágnak a tervek szerint 2015-re kell felépülnie). A vizsgálat a baleset elsődleges okát emberi mulasztásban állapította meg, az erőmű vezetőit 1987-ben tíz év börtönre ítélték. A tervezési hibákat államtitokká nyilvánították, a szovjet hatóságok hivatalosan csak 1991 februárjában ismerték el, hogy a katasztrófa bekövetkeztében szerepe volt az RBMK típusú atomreaktor technikai elégtelenségének.
47 közvetlen halott és négyezer rákbeteg
Az ENSZ adatai szerint a balesetnek 47 közvetlen halálos áldozata volt, és mintegy 600 ezer embert ért erős sugárzás, ennek következtében mintegy négyezren halhattak meg rákbetegségekben. Ukrajnán, Fehéroroszországon és Oroszországon kívül a baleset további kéttucat európai országot érintett, mintegy 45 ezer négyzetkilométernyi föld fertőződött meg cézium-137 izotóppal. Magyarországot két hullámban érte enyhe-közepesnek minősített radioaktív szennyezés.
6 ezer gyerek kapott pajzsmirigyrákot
Aszódi Attila a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója a Ma Reggelben elmondta, hogy 800 ezer ember vett részt a kárelhárításban a csernobili atomerőműnél. A telephelyen dolgozók közül 240-en kaptak sugárbetegséget és közülük megközelítőleg 50-en haltak meg. Aszódi a reggeli műsorban felhívta a figyelmet arra, hogy a katasztrófa miatt körülbelül 6 ezer gyerek kapott pajzsmirigyrákot, és eddig 15-en haltak meg közülük.
(hirado.hu)
