Washington rátette a kezét a brit óriásra
Új szivattyúrendszert helyezett üzembe a BP olajvállalat a Mexikói-öböl mélyéről feltörő kőolaj összegyűjtése érdekében - jelentette be maga a társaság.
A még június harmadikán üzembe helyezett első rendszer eddig összesen 160 400 hordónyi kőolajat hozott a felszínre a széttört olajkút fölé telepített sapkából. Az első rendszer naponta 18 ezer hordónyi olaj kiszivattyúzására volt képes. A második szivattyúrendszer beállításával napi 28 ezer hordóra akarják növelni a felszínre hozott olaj mennyiségét. A BP szerdán a Mexikói-öböl fenekéről kiömlő olaj és gáz elégetését is megkezdte, fél nap alatt 1250 hordónyi olajat égetett el.
A felszínre hozott olajat és gázt úszó tartályokba irányítják. Amint az anyag odaérkezik, sűrített levegővel keverik össze, és meggyújtják. Ilyen égető berendezést most először helyeztek üzembe a katasztrófa helyszínén. A cég azt reméli, hogy ezzel a módszerrel háromszorosára növeli a tengert nem szennyező olaj mennyiségét. A szakértők szerint napi 210-420 ezer gallon (nagyjából 0,8-1,6 millió liter) olajat tudnak elégetni vele, ha majd teljes kapacitással működik. A BP azt tervezi, hogy június végére a különféle katasztrófaelhárító módszerek kombinációjával napi 2,2 millió gallonra (8,3 millió liter) növeli a begyűjtött vagy megsemmisített olaj mennyiségét, ami a kiömlő anyag közel 90 százaléka.
Egyévi profit
Barack Obama amerikai elnök korábban bejelentette, hogy a BP brit olajvállalat beleegyezett egy 20 milliárd dolláros kártérítési alap felállításába a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa károsultjai számára.
A brit társaság vezetőivel lezajlott találkozó után az amerikai elnök azt is közölte, hogy a BP 100 millió dolláros másik kárpótlási alapot hoz létre a munkanélkülivé vált olajipari munkások számára. Carl-Henric Svanberg, a BP elnöke bocsánatot kért az amerikai néptől az olajszennyezés okozta károkért, és közölte, hogy a cég helyrehozza a károkat. Azt is bejelentette, hogy a cég nem fizeti ki az esedékes negyedévi osztalékot az olajszennyezés miatt. Ennek összege most mintegy 2,6 milliárd dollár. A 20 milliárd az elmúlt négy évben megfelelt a BP átlagos évi profitjának. Ebben az évben 18,9 milliárdos hasznot várnak. 2010 végéig a BP ötmilliárd dollárt utal át az alapnak, a többit a következő három évben folyóstják.
A kártérítési igényekről a bejelentés szerint egy háromfős bizottság fog dönteni, amelynek élén Kenneth Feinberg áll majd. Ő felügyelte a 2001. szeptember 11-i terrortámadások áldozatai családtagjainak a kártérítését. Az elnök kijelentette: bízik benne, hogy a panaszokat gyorsan, méltányosan és a lehető legátláthatóbb módon fogják kezelni.
A BP-ről Obama azt mondta, hogy képes lesz eleget tenni a kötelezettségének, mert erős, életképes vállalat. Mindenkinek érdeke, hogy így is maradjon - tette hozzá. Nem zárta ki azonban, hogy további összegekre lesz szükség részéről. A BP és mások felelőssége továbbra is fennáll - jelezte.
Washington már aligha engedi ki a markából az olajcéget. Tony Howardnak, a BP vezérigazgatójának csütörtökre idézték egy kongresszusi bizottság elé, ahol a katasztrófa utáni belső vizsgálstokat és a személyi felelősséget firtató kérdéseket kell kiállnia. A Deepwater Horizon április 20-án süllyedt el a Mexikói-öbölben, 11 olajmunkást rántva magával a hullámsírba. A már öt szövetségi állam partjait és élővilágát fenyegető olajfolt azóta csődbe vitte a halászatot és milliárdokat vett el a BP piaci értékéből is.
