Hu szerint túl kellene lépni a múlt megosztó sebein, hiszen "a kínai nép és a Tajvanon élő honfitársainak alapvető érdeke", hogy együtt dolgozzanak a közös gazdasági és kulturális értékekre öszpontosítva a kínai nemzet nagy megújulásáért – nyomatékosította. Ezúttal is elhangzott: Peking kizárja annak lehetőségét, hogy valaha is elismerné Tajvan függetlenségét.

Az eseményen megjelent a nyilvánosság előtt már ritkán mutatkozó korábbi államfő, Csiang Cö-min is - közölte a Reuters. A 85 éves politikusról az elmúlt hónapokban elterjedt, hogy szívinfarktusa után rendkívül megromlott az egészsége. Júliusban halálhíre is felröppent az országot 1993-tól tíz éven át államfőként, a kommunista pártot 1989-től 2002-ig főtitkárként vezető politikusnak.

A császárság megdöntésének évfordulójáról Tajvanon is megemlékeznek: a Kuomintang párt Szun Jat-szen forradalmából vezeti le saját történetét. Ráadásul a Kínai Köztársaság nevet Csang Kaj-sek magával vitte Tajvanra, amikor 1949-ben híveivel elmenekült Mao kommunistái elől. Az Egyesült Államok támogatta tajvani vezetéssel Peking viszonya látványosan 2008 óta javult, amikor választások eredményeként a nacionalista párt, a Kuomintang került vissza a hatalomba Ma Ying-jeou elnökkel, s előrelépés történt utazási könnyítésekkel, gazdasági és kereskedelmi megállapodásokkal.

Az amerikai törvényhozás legutóbbi döntése újabb tajvani fegyverszállításokról, így a sziget F-16-os vadászflottájának korszerűsítéséről elsősorban Peking és Washington viszonyában okoz felszültséget. Hu Csin-tao kormányzata nyilvánvalóan számol azzal, hogy a fegyverüzlet részben a janujárban esedékes tajvani választásoknak szól. A Koumintang színeiben újra ringbe száll Ma Ying-jeou elnök, akit az ellenzék, így a sziget önállóságát hangsúlyosan képviselő haladó demokraták azzal vádolnak, hogy túl messzire ment a kapcsolatok javításában Kínával.