Hozzányúlnak a közalkalmazottakhoz
Estébe nyúló vita után vasárnap törvényt fogadott el a görög parlament, többek között 15 ezer közalkalmazott elbocsátásáról jövő év végéig. A jogszabály 168 szavazattal 123 ellenében ment át a törvényhozáson, ami önmagában nem is volt kérdés, hiszen az Antonisz Szamarasz miniszterelnök vezette kormány 167 képviselővel van többsége a 300 fős parlamentben. Ami kétségessé tette a szavazást, az az volt, hogy a három kormánypárton belül voltak, akik ellenezték a törvényt, a parlament épülete előtt, a Szintagma téren pedig több száz tüntető vonult fel „azok ellen a politikusok ellen, akik elpusztítják a jóléti államot”.
Ez a jóléti állam egyébként nagyon bőkezű a közalkalmazottakkal, akiknek eddig alkotmányba foglalt joguk volt életük végéig az elnyert státuszban maradni. Ez most megváltozik. és jönnek az elbocsátások is: Görögországban júniusig kétezer, januárig még egyszer ennyi, 2014-ben pedig tizenegyezer közalkalmazottól válnak meg. Meríteni van miből, a hetvenes-nyolcvanas évek óta ugyanis vízfejűre nőtt a közalkalmazotti rendszer, az egymást követő kormányok és önkormányzatok a saját lojálisaikat ültették be a hivatalokba, és nem rúgtak ki senkit. Az elbocsátási hullám első körében azokat veszik elő, akik szabályokat sértettek meg, de a várakozások szerint őket fiatal kollégákkal pótolják, így a szféra karcsúsítására a most elfogadott törvény nem felel meg. Ez annak a párhuzamosan kötelezettségvállalásnak lehet majd a feladata, amelyben 150 ezer közalkalmazottól kellene megválni 2015 végéig. A törvényben ezen kívül benne van az is, hogy a tanároknak heti két plusz órát kell vállalniuk, elkerülendő, hogy helyettesítőkkel váltsák ki őket, akik pénzbe kerülnek, ami miatt a két nagy szakszervezet, az ADEDY és a GSEE mellett vasárnap tüntetett a tanárok szakszervezete is. A tanárok azzal fenyegettek, hogy ha a jogszabályt elfogadják, országos sztrájkot hirdetnek a május 17-én kezdődő egyetemi felvételik alatt.
Athén ezen túl enyhíteni is próbál a családokra és a vállalkozásokra nehezedő nyomáson,. A törvény lehetővé teszi például, hogy a törlesztő részletek csökkentését, illetve a futamidő növelését, és szerepel benne az ingatlanadó 15 százalékos csökkentése is. Ennek ellenére kritikusok nagyon sokan vannak; a GSEE felhívja rá a figyelmet, a közszférából történő elbocsátások miatt csak nőni fog a most is kirívóan magas, 27 százalékos munkanélküliség.
Annak ellenére egyébként, hogy a közszféra vízfejűnek számít, valójában kisebb, mint az Európai Unió átlaga. Az Európai Központi Bank statisztikái szerint például 2011-ben franciák 31, a belgák 38 százaléka dolgozott közalkalmazottként, Görögországban ez az arány mindössze 29 százalék volt. Erről Jeórjiosz Katrugalosz professzor, a komotini Démokritosz Egyetem professzora azt mondja, nem is a mérettel van a baj, hanem a szervezettséggel, vagis hogy amíg a közszféra valamelyik területen túl sokan dolgoznak, máshol munkaerőhiány van.
A törvény egyébként az egyik feltétele annak, hogy Görögország megkapja a pénzügyi segély következő, 8,8 milliárd eurós részletét, amelynek az első, 2,8 milliárdos összegéről hétfőn döntenek az eurózóna pénzügyminiszterei. A fennmaradó hatmilliárdot Athén május 13-án kapja meg.
A görög gazdaság hat éve recesszióban van, az államcsődtől az a 240 milliárd eurós segély tartja vissza, amelyet a nemzetközi hitelezők nyújtanak.
