A D-LP honatyái csütörtökön kivonultak a két háznak arról az együttes üléséről, amelyen a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által a héten benyújtott bizalmatlansági indítványt felolvasták. Ha az indítványt a parlament a jövő héten megszavazza, a kormány megbukik. Ennek elég nagy a valószínűsége, miután Mircea Geoana SZDP-elnök néhány nap leforgása alatt ezt kétszer is megígérte. Igaz, eközben több befolyásos szociáldemokrata politikus azt nyilatkozta, hogy az indítvány megszavazása az SZDP számára hátrányos lenne.

A demokrata-liberálisok amiatt is neheztelnek, hogy a törvényhozás elnapolta az Emil Boc vezette kabinet újabb felelősségvállalási kérésének napirendre tűzését.

A kormány ezúttal a nyugdíjrendszer reformjáról szóló törvényért akar felelősséget vállalni. Ezzel az eljárással – ha az ellenzék három nap leforgása alatt nem nyújt be bizalmatlansági indítványt a bemutatott tervezet ellen –, a jogszabályt elfogadottnak tekintik, mégpedig vita és módosítások nélkül.

Az Emil Boc kormányfő vezetésével kidolgozott törvénytervezetet a Nemzetközi Valutaalap kérte, de a tervezet sokak szerint inkább Traian Basescu populista államelnök-választási kampányát szolgálja. A D-LP ugyanis azt javasolja, hogy Románia mondjon le különböző nyugalmazotti kategóriák speciális és rendkívül magas nyugdíjáról, és minden jogosult egyformán, a munkával töltött évek és a befizetett hozzájárulás alapján részesüljön nyugellátmányban. Mivel az ellenzéki pártok a törvény vitával és módosító javaslatokkal történő elfogadását szeretné elérni, a kormányzó D-LP azzal vádolja a többi parlamenti pártot, hogy a szekus- és  katonatisztek, bírók és más privilegizált kategóriák, nem utolsó sorban pedig a parlamenti tagok „orcátlanul magas” nyugellátmányát védelmezik.

Később a kivételezettek felháborodása miatt a miniszterelnök magyarázkodásra szorult. Leszögezte, hogy a katonatisztek és a bírók nyugellátmányához nem nyúlnak. Ennek ellenére, Emil Boc csütörtökön mégis azt állította, hogy Románia évi 500 és 800 millió euró közötti megtakarítást érhetne el, ha az egységes nyugdíjtörvény hatályossá válna.