Horvát sajtó: üzletelni akarunk Caciccsal?
"Horvátország Cacic után", "Vége - Cacic börtönbe megy, Milanovic pánikban", "Kegyelmet kap-e a magyar köztársasági elnöktől" - ilyen és ehhez hasonló szalagcímekkel jelentek meg a csütörtöki horvát napilapok, amelyek többsége szerint váratlan, hogy a magyar bíróság másodfokon szigorúbb ítéletet hozott az elsőfokúhoz képest.
A Jutarnji list egy neve elhallgatását kérő "tekintélyes budapesti ügyvédre" hivatkozva hozzáteszi, hogy a másodfokon szokatlanul rövid idő alatt döntöttek. A jogász szerint nehéz kitalálni, hogy ez miért történt így.
A cikket jegyző főszerkesztő azonban már a címben felteszi a kérdést, hogy vajon "a Sanader-Mol-INA-ügy megtorlásáról" van-e szó? A cikk szerint Zoran Milanovic miniszterelnök fő embereként Cacic volt a horvát olajvállalat ügyeivel megbízva, így közvetett módon kapcsolatba hozható az INA igazgatásáról szóló, a Mol és a horvát kormány közötti vitával.
A lap két lehetséges forgatókönyvet ismertet az ítélettel kapcsolatban. Az első szerint a kaposvári bíróság azért sietett meghozni a döntést még az Ivo Sanader ellen Zágrábban zajló INA-Mol korrupciós per befejezése előtt, mert Budapest így akarta elkerülni az esetleges vádakat, hogy megtorlásról van szó, amennyiben a zágrábi bíró úgy ítéli meg, hogy a volt horvát kormányfőt megvesztegette a Mol a horvát olajvállalat menedzsmentjogainak megszerzéséért. A másik verzió szerint Cacicra azért szabtak ki letöltendő börtönbüntetést, hogy úgymond üzletelni lehessen. Vagyis: amennyiben felmentenék Sanadert, a magyar köztársasági elnök Horvátország iránti baráti gesztusként megkegyelmezhetne Cacicnak.
A horvát televízió (HTV) egyik szerda esti műsorában megszólaltatott Zarko Puhovski jogvédő nem feltételez egyezséget a háttérben, ugyanakkor megállapítja, hogy a horvát ügyészség ezek után mindenképpen felszabadultabban végezheti munkáját a Sanader-INA-Mol-ügyben.
Davor Derencinovic büntetőjogi szakértő sem lát semmi meglepőt abban, hogy másodfokon mégis letöltendő büntetést kapott a horvát politikus. Úgy fogalmazott, hogy figyelembe véve a horvát és a magyar jogrendszer hasonlóságát, az ítélet csak a közvélemény számára volt váratlan, amely a média sugallatára nem számított börtönbüntetésre. Az ítélet azonban összhangban van a magyar törvényekkel, amelyek értelmében egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók az ilyen és ehhez hasonló esetek - mondta a szakértő.