Ivo Sander horvát kormányfő kézilabdameccsre hívta meg Borut Pahor szlovén miniszterelnököt Zágrábba a hétvégére, hogy közös szurkolás közben szót ejthessenek a két ország közötti vitákról. Pahor nem mondott határozott igent, vagy nemet, csupán annyit jegyzett meg: a Horvátországban zajló férfi kézilabda-világbajnokság forgataga nem alkalmas helyszín komoly tárgyalásokra.

Ez volt az első konkrét javaslat miniszterelnöki csúcsra, amióta Szlovénia bejelentette, hogy a horvát uniós csatlakozás több fejezetét leblokkolja. A horvátok most még azon is izgulhatnak egyébként hétfőig, vajon Szlovénia ratifikálja-e a NATO-csatlakozásukat, amivel áprilisban Európa előszobájába lépnének be.

Valójában nincs okuk félelemre, a szlovén parlamentben a baloldali kormánypártok és a jobbközép ellenzék összefogásával meglesz ugyanis a kellő többség a támogatáshoz, legfeljebb nacionalista politikusok fenyegetőznek azzal, hogy csak azért is a nem gombot nyomják majd meg.

Vége hossza nincs egyébként a torzsalkodásnak, Zágrábban nagy vihart kavart például, hogy kiderült, a horvát politikusok szlovén gyártmányú öltönyben járnak, köztük a köztársasági elnök is, aki a minap kijelentette: ha a II. világháború végén a horvát partizánok nem szabadítják fel a tengerpartot Triesztig, akkor a szlovénok államhatára most az Adriától 20 kilométerre húzódna. 

Kicsit sem látszanak tehát közeledni az álláspontok arról, hol és mikor jelölhető ki a hivatalos országhatár a Piráni-öbölben. A szlovénok az egész részt maguknak akarják, amivel valóban megoldódna az a gondjuk is, hogyan jussanak ki horvát felségvizek érintése nélkül a nyílt tengerre. Ez az álmuk akadályozza meg őket egyébként abban, hogy nemzetközi bíróságra menjenek a határvitával, inkább tárgyalásos megegyezésre játszanak. Nem tudni, hogy Borut Pahornak milyen érvei vannak az öböl egészének bekebelezésére, a horvát javaslat – azaz, hogy pont középen legyen a határvonal – ellenében. 

Az Európai Unió Olli Rehn bővítésért felelős biztost küldte a héten közvetítőnek előbb Ljubljanába, majd Zágrábba. Brüsszel álláspontja és üzenete világos: a horvát csatlakozás eldöntött és fontos lépés a Balkán stabilizálása érdekében.