Marko Radicot 25, Dragan Sunjicot 21, Damir Brekalót 20, Mirko Vracevicet pedig 14 évi szabadságvesztéssel sújtotta a törvényszék muzulmán polgári személyek ellen elkövetett bűneikért. Radic a horvát erők egyik dandárjának parancsnoka volt a boszniai háborúban (1992-95), Sunjic pedig a helyettese.

Az ítélet szerint a vádlottak 1993 júliusa és 1994 márciusa között részt vettek muzulmán civilek megkínzásában és tizenhat civil megölésében a Mostarhoz közeli rodoci és vojnói fogolytáborban. Részük volt továbbá hetven mostari nő, gyermek és idős ember fogolytáborba hurcolásában. Többrendbeli nemi erőszakban is bűnösöknek találta őket a bíróság.

A boszniai horvátok és muzulmánok, noha szövetségesek voltak a boszniai szerb erők elleni harcokban, egymás ellen is háborúztak tizenegy hónapon át 1993-ban és 1994-ben. Harcaik Mostarra és környékére, valamint Bosznia középső részére összpontosultak.

A háború mintegy százezer emberéletet követelt, és hozzávetőleg kétmillió embert kényszerített otthonának elhagyására a 3,8 milliós Boszniában.

Jövő héten ítéletet hirdetnek Milutinovic hágai perében

Ítéletet hirdet jövő csütörtökön a koszovói bűntettekkel vádolt Milan Milutinovic volt szerb elnök és társai ügyében a hágai Nemzetközi Törvényszék. Milutinovic 1997 és 2002 között volt Szerbia elnöke. Öt másik vádlottal - Nikola Sainovic volt kormányfővel, Dragoljub Ojdanic és Nebojsa Pavkovic volt vezérkari főnökökkel, valamint Vladimir Lazarevic és Steren Lukic tábornokokkal együtt - a koszovói albánok 1999-es üldözéséért teszi őt felelőssé a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló ENSZ-bíróság.

Az ügyészség valamennyi vádlottra legalább 20 évnyi börtönbüntetést kért. A Milutinovic ellen szóló vádak között gyilkosság, erőszakos kitelepítés is szerepel. Milutinovic nem ismerte el bűnösségét; arra hivatkozott, hogy szerb elnökként csak szűk hatáskörrel rendelkezett.