Hongkongi zavargások a demokráciáért

Több tízezer ember gyűlt össze szombat délutánra Hongkong belvárosában, hogy nagyobb demokráciát követeljenek. A tömeg nem szeretné, ha Peking beleavatkozna a szabad választásokba az egykori brit gyarmaton.

Kevesebb, mint 24 órával azután, hogy a hongkongi rohamrendőrök paprikaspray-vel próbálták szétoszlatni a kormányzati központot elfoglaló, kiterjedtebb demokráciát követelő fiatalokat, nagy tömeg gyűlt össze a különleges igazgatási terület központjában.

Tyrone Siu / Reuters

A tüntetők még pénteken törték át a rendőrségi kordonokat, hogy bejussanak az épületbe, és szabad választásokat követeljenek. A hatóságok és a diákok összecsapásában körülbelül 30 ember sérült meg eddig, és 60 embert vettek őrizetbe.

A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó egyik tüntető elmondta, azért csatlakozott a tömeghez, hogy jobb jövőt biztosítson a gyermekének és saját magának. Egy másik tüntető, a demokrácia párti Occupy Central mozgalom vezetője szerint túlzott rendőri fellépés történt, a hatóságok aránytalanul léptek fel a tüntetők ellen.

Bobby Yip / Reuters

A tüntetőket egyenként hurcolták el szombat délután. A rendőrök által alkalmazott paprikaspray ellen esernyőkkel védekeztek, és vízzel mosták ki a szemüket. Az éjszakai zavargásokban a hatóságok elfogták Joshua Wongot, a Peking-ellenes tüntetések fő vezetőjét, akit vérző fejjel hurcoltak el a zavargásokról

A Hongkongi Oktatási Hivatal a tanárokat és szülőket kérte arra, hogy ne engedjék a diákokat részt venni a tüntetésekben, ezzel védve a biztonságukat. Az Occupy Central Mozgalom közben azt tervezi, hogy október 1-jén blokád alá veszik Hongkong üzleti negyedét ezzel is nyomást gyakoroljanak Pekingre.

Hongkong és a demokrácia

1984-ben Nagy-Britannia és Kína aláírt egy megállapodást, melyben autonómiát garantáltak a különleges igazgatási területnek, kivéve a külpolitikai és védelmi ügyekben, az 1997-es átadástól számított 50 évig.

Kína 2004-ben úgy döntött, hogy Hongkongnak jóváhagyást kell kérni, ha változtatni szeretnének a választási törvényeken, majd 2008-ban bejelentette, hogy megfontolja a közvetlen választások lehetőségét 2017-ben.

2014 júniusában és júliusában a demokráciáért harcoló aktivisták nem hivatalos népszavazást tartottak a politikai reformokról, melyet Peking-et támogató tüntetések követtek.

2014 augusztus 31-én Kína döntött a közvetlen választásról 2017-re, de a jelöltállítás jogát egy 1200 fős bizottságra bízta, Hongkong vezetőjének kiválasztásánál pedig ki kell kérni Peking véleményét is. A döntés miatt több aktivista tiltakozni kezdett.

2014. szeptember 22-én diákok egy hetes bojkottot indítottak tiltakozásul, és a demokrácia kiszélesítéséért.

 

 

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.