Hongkong: a hatóságok a tömeg radikalizálódásától tartanak
A rendőrség közleménye a szülők, felnőttek felelősségének felvetésével jogi kötelezettségükre is felhívta a figyelmet. Ezzel együtt - anélkül, hogy kifejtette volna - jelezte, megfelelő lépéseket tesznek a "gyerekek" védelmére. Egy rendőrségi tisztviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy "radikális elemek" szivárogtak be a tömegbe, s a helyzet "nagyon kiéleződött".
Hétfőn az eddig megszokottól elérően a South China Morning Post című lap internetes oldalán már nem közvetítette élőben az éjszaka történéseit. Az újság délelőtti írásában arról számolt be, hogy a negyedik hetébe lépő területfoglalások helyszínein az éjszaka békésen telt. Diákok százai töltötték az utakon az éjszakát ott, ahonnan napokkal korábban a rendőrség már kiszorította őket.
A mongkoki helyszínen megjelent a törvényhozás két tagja, a Munkáspárt és a Polgári Párt képviseletében, és mindenkit nyugalomra intettek.
A hongkongi médiában egyre többen fogalmazzák meg aggodalmukat azzal kapcsolatban, hogy az eddig lényegében békés demonstráció erőszakos zavargásokká fajulhat. Mindeközben mind többen követelik, hogy vessenek véget a területfoglalásoknak, amelyek "kaotikus" helyzetet teremtettek. Kedden kétórás tárgyalásra készülnek a helyi kormányzat és a megmozdulást szervező egyik diákszervezet képviselői.
A Zsenmin Zsipao című kínai központi pártlap hétfői kommentárjában annak adott hangot, hogy a "jövőnkről magunknak kell döntenünk" jelmondat mögé felsorakozott hongkongi területfoglalók szervezői és "felügyelői" leleplezték igazi céljukat, amely az "önrendelkezés, sőt a függetlenedés", szemben a választási demokráciával, a magas fokú autonómiával és az egy ország két társadalmi rendszer gyakorlatával. A cikk olyan értelmű említést tesz Jimmy Laj médiamogulról, mint aki "a tajvani függetlenségpárti aktivistákkal együttműködve készítette elő a Foglald el a központot! mozgalmat".
Leung Csun-jing kormányzó vasárnapi televíziós interjújában megállapította, hogy a Foglald el a központot! nem teljes mértékben "hazai" mozgalom, "külső erők" is jelen vannak benne. Megfogalmazása szerint ezek az emberek, illetve szervezetek "nyilvánvalóan hosszú ideje részesei a hongkongi politikának". A kormányzó ismételten kijelentette, szerinte már senki sem képes kontrollálni a tüntetést, még annak tervezői, szervezői sem, ami azt jelenti, hogy véget sem tudnak vetni neki.
A hongkongi diákok szeptember 22-én kezdtek utcai tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált menetrendjét. A soron következő, 2017-es kormányzóválasztáson ugyan, most először, szavazhat minden szavazásra jogosult polgár, de csak abból a 2-3 jelöltből választhatnak majd, akiknek a személyéről a kínai törvényhozás augusztusi döntése értelmében egy 1200 fős, a helyi társadalmi rétegeket szélesen képviselő bizottság dönt. A diákok ellenben szabad jelöltállítást követelnek, és úgy vélik, a testület Peking-barát jelölteket állítana. A hongkongi alaptörvény, más néven "minialkotmány", egyelőre kizárja a szabad jelölés rendszerét.