A jelek szerint Honduras új vezetése végleg elszánta magát, hogy dacol a külvilággal, így az ENSZ és az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) határozataival, s elutasítja a megbékélést célzó nemzetközi közvetítéseket. A fővárosban, Tegucigalpában ugyanis sajátos patthelyzet állt elő azzal, hogy Manuel Zelaya alkotmányos államfő - akit június 28-án a katonák pizsamájában rángattak ki az elnöki palotából és repülőgépen külföldre szállítottak - épp egy hete titokban visszatért, s azóta Brazília nagykövetségén tartózkodik, onnan ad nyilatkozatokat, szólítja fel a híveit a puccsista rendszer elleni felkelésre.

A de facto vezetés Zelaya érkezésének hírére kijárási tilalmat rendelt el, rohamosztagosokat küldött a brazil követséghez, s könnygáz bevetésével szétoszlatták a több ezres tömeget az épületnél, amelyet azóta is egyenruhások kordonja vesz körül. A követségen Zelaya és családja, illetve mintegy 60 híve tartózkodik, akik arra panaszkodnak, hogy a hatóságok időnként nem csak a víz- és az áramszolgáltatás kikapcsolásával, hanem erős zajtkeltő eszközökkel, sőt mérges gázt tartalmazó anyagok bejuttatásával is megpróbálják ellehetetleníteni életüket. Vasárnap jelentették be, hogy a mérges gáz hatására elhunyt egy bennlévő hölgy, aki ezek szerint a harmadik halálos áldozat a követségnél kedd hajnalban kezdett oszlatás óta.

A rohamosztagosok ugyan még nem ostromolták meg a követséget, de Roberto Micheletti de facto elnök a hétvégén tíz napos ultimátumot adott Brazíliának: távolítsák el Manuel Zelayát a diplomáciai képviseletről vagy adják ki, hogy a hondurasi legfelső bíróság korábbi döntésének megfelelően hazaárulás és egyéb vádpontok alapján elítélhessék. Carlos Lopez de facto külügyminiszter szerint minthogy Brazília - egyébként más latin-amerikai és európai országokhoz hasonlóan - nem hajlandó elismerni az új vezetést, a képviselet épületére nem érvényes a diplomáciai mentesség, le kell vonni a zászlót, mert csak "magánirodának" számít. Lényegében hasonló indokkal tagadták meg a hétvégén az AÁSZ békéltető küldöttségének beléptetését a tegucigalpai repülőtéren. Ugyanakkor - mint az Efe hírügynökség értesült - Washingtonból visszaérkezett Hondurasba Roberto Micheletti lánya, aki a hondurasi követségen dolgozott, de az amerikai külügyminisztérium megvonta vízumát. Washington - összhangban az AÁSZ határozatával - leállított bizonyos segélyprogramot, illetve bejelentette, hogy nem ad vízumot azoknak, akiknek köze van a puccsista rendszerhez.

Vasárnap este aztán az átmeneti kormány rendkívüli állapotot hirdetett, 45 napra felfüggesztettek egy sor alkotmányos szabadságjogot, köztük a gyülekezési jog gyakorlását. Az állami tv-ben beolvasott rendelkezés szerint a hatóságok felléphetnek a nem engedélyezett gyűlések ellen, letartóztathatnak gyanúsnak ítélt személyeket, és átmeneti időre elnémíthatják azokat a médiumokat, amelyek támadják a békét és a rendet. Az időzítés azzal függhet össze, hogy Manuel Zelaya a brazil követségről felszólította a lakosságot, hogy ma (hétfőn) a puccs harmadik évfordulóján lázadjanak fel az illegitim rendszer ellen. Szavai szerint ez lesz "a végső offenzíva". Előzetes hírek szerint vidékről több ezren indultak meg a hétvégén Tegucigalpa felé. A hadsereg útblokádokat állított fel, s mostantól a rendkívüli állapot értelmében fegyvert is használhatnak a tüntetőkkel szemben.

Micheletti kormánya, úgy tűnik, immár elszánt abban, hogy kihúzza az időt a még Zelaya elnöksége idején november végére kiírt választásokig. A korábbi tárgyalási készségnek vége, nem szándékoznak fogadni az AÁSZ közvetítőit, akiknek kompromisszumos békéltető javaslata értelmében Zelaya elnökként, de korlátozott jogkörökkel térhetett volna vissza Hondurasba a választásokra, illetve januárban lejáró mandátumáig. A de facto kormány vasárnap azt is jelezte, egyelőre nem kívánják beengedni azokat a nagyköveteket, akiket a küldő országok (Spanyolország, Argentína, Brazília, stb) hazahívtak a puccs miatt, ám most visszatértükkel a békéltető tárgyalásokat szeretnék előmozdítani.