Honduras az új elnök beiktatására vár
Honduras de facto elnöke, Roberto Micheletti csütörtökön elhagyta az elnöki palotát, mondván ezzel is meg kívánja könnyíteni a novemberi választásokon győztes Porfirio Lobo január 27-én esedékes beiktatását. Mint Micheletti bejelentette, beszünteti elnöki teendőinek gyakorlását, a végrehajtó hatalmat átruházza a kormányra, amíg az új elnök felesküszik. "Büszke vagyok, emelt fejjel távozom” – mondta az állami rádióban és televízióban közvetített, a lakossághoz intézett üzenetében. Beszédében ezúttal nem tett említést az immár négy hónapja a hondurasi fővárosban a brazil követségen tartózkodó Manuel Zelayáról, akit a külvilág nagy része továbbra is a közép-amerikai ország legális elnökének tart. Ám Micheletti megjegyezte, hogy mostani – idő előtti távozásával az elnöki székből – elő kívánja segíteni, hogy a nemzetközi közösségben elfogadottságra találjon Honduras leendő elnöke.
Roberto Michelettit a hondurasi parlament tavaly június 28-án nevezte ki elnöknek, néhány órával azt követően, hogy a katonaság Manuel Zelayat pizsamájában kirángatta az elnöki palotából és repülőgépen külföldre, Costa Ricába szállította száműzetésbe. Az Amerikai Államok Szervezete, így az Egyesült Államok is elítélte a puccsot, sőt szankciókat léptetett életbe. Miután a hosszas közvetítések nem hoztak eredményt, minthogy Micheletti nem volt hajlandó a nemzetközi nyomás ellenére lemondani a hatalomról, Zelaya szeptemberben titokban visszatért Tegucigalpába, ahol azóta is a katonai kordonnal körülvett brazil követségen tartózkodik.
Az amerikai diplomácia ekkor újabb közvetítésbe kezdett annak érdekében, hogy az eredetileg is novemberre tervezett elnökválasztásokat nemzetközi megfigyelők jelenlétében megtartsák. Zelaya belement az alkuba, amelynek pontjai kimondták a nemzeti egységkormány megalakítását, illetve, hogy a parlament dönt majd Zelaya visszatértéről az elnöki székbe. Az állytólagos nemzeti egységkormányt Micheletti alakította meg, értelemszerűen Zelaya hívei nélkül, majd a választások után néhány nappal a parlament nemet mondott Zelaya elnöki visszatérésére.
A latin-amerikai országok megosztottak, egy részük Washingtonnal szemben kitart amellett, hogy a novemberi elnökválasztásokat nem lehet legálisnak elismerni. Porfirio Lobo beiktatása után dől majd el, hogy ez a jelenlegi diplomáciai elutasítás tartós lesz-e. Ugyanis a megválasztott elnök felvette a kapcsolatot Manule Zelayaval, s felajánlotta neki, hogy békésen távozhat az országból családjával és fő támogatóival együtt. Ehhez előbb elnöki amnesztiában kell részesítenie Zelayat, aki ellen a legfelső bíróság a hazaárulás és a hatalommal való visszaélés vádját emelte.
Porfirio Lobo a hondurasi sajtónak nyilatkozva a tervezett döntését a politikai amnesztia megakádásról azzal indokolta: eddig is az emberi jogok megsértésének számított, hogy egy elnököt korlátoznak mozgásában. “Itt az ideje eleget tenni Latin-Amerika népei és kormányai követelésének, s hozzákezdeni a nemzeti megbékéléshez”. Porfirio Lobo a napokban Santo Domingóban felkereste Leonel Fernández elnököt, akivel megállapodott, hogy a január 27-i beiktatási ceremóniát követően a dominikai államfő különrepülőgépén távozik majd Zelaya és családja is. Zelaya szóvivője egyik sajtónyilatkozatában elfogadhatónak nevezte a megoldást (hiszen így Zelaya elnöki mandátuma január 27-i lejártával hagyja csak el az országot), hozzátéve, azzal a feltétellel, hogy Zelayanak a későbbiekben joga legyen visszatérni Hondurasba.
A tegucigalpai El Tiempo napilap szerint a fél évig tartó válság során a külföldi szankciók miatt Honduras 400 millió dollárt vezsített.
