Az ENSZ Közgyűlése 2005 őszén nyilvánította január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává. Január 27. az auschwitzi megsemmisítő tábor felszabadulásának évfordulóját.

Az emléknap alkalmából vasárnap kiadott közleményében Barack Obama amerikai elnök leszögezte, az Egyesült Államok fellép minden zsarnokkal vagy diktátorral szemben, aki bűncselekményeket követ el az emberiség ellen. „Az Egyesült Államok, a nemzetközi közösség más tagjaival együtt, eltökélten az útját állja minden zsarnoknak vagy diktátornak, aki bűncselekményeket követ el az emberiesség ellen. Az Egyesült Államok hű marad a soha többé elvéhez" - húzza alá az elnöki közlemény. Obama rámutatott, hogy a mostani nemcsak az emlékezés, de a cselekvés ideje is. „El kell köteleznünk magunkat a gyűlölet és az üldöztetés minden formájával szembeni ellenállás mellett" - írta az elnök, utalva a nácizmussal szembeni ellenállók bátorságára, szellemére és eltökéltségére. „Miközben éberek maradunk azokkal szemben, akik erőszakot és gyilkosságot akarnak elkövetni, lerójuk tiszteletünket azok előtt, akiket elvesztettünk az emberiség történelmének egyik legsötétebb szakaszában. És emléküket életben tartjuk az elkövetkező nemzedékek számára".

Megemlékező nyilatkozatában Catherine Ashton az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta, „nem vagyunk tehetetlenek a gonosszal szemben”, és felhívta a figyelmet arra, hogy a holokauszthoz nem csupán a közvetlen vagy közvetett elkövetők járultak hozzá, hanem azok is, akik hagyták, hogy ez a bűncselekmény megtörténjen. „A népirtást némelyek erőszakcselekménye, valamint mások közönye okozza" - fogalmazott az uniós főképviselő. Kiemelte ugyanakkor: az évforduló arra is lehetőséget ad, hogy megünnepeljék azok bátorságát és áldozatát, akik mentették és óvták embertársaikat. Ez ugyanis azt bizonyítja - folytatta Ashton -, hogy nem vagyunk tehetetlenek a gonosszal szemben. Szerinte e tanulság kell, hogy vezesse a mai embert is: „Nem csak a múlt bűneire kell emlékeznünk, hanem elkötelezett módon fel kell lépnünk minden gyűlöletcselekménnyel szemben, ki kell állnunk az alapvető jogok és szabadságok mellett".

Olaszországban a főhajtás mellett botrny is volt, nagy tiltakozást váltottak ki legalábbis a volt kormányfő, Silvio Berlusconi kijelentései Benito Mussolini fasiszta diktárorról. „Mussolini legnagyobb bűne a faji törvények bevezetése volt, de más téren jót is tett. Felelőssége kisebb mint Németországé" - mondta a sajtónak Silvio Berlusconi a Milánóban rendezett megemlékezésen. Hozzátette, hogy „kezdetben nem volt tudatos" Mussolininek a nácizmussal való együttműködése.

„Az akkori olasz kormány a német hatalom győzelmétől tartva inkább a hitleri Németország szövetségese, mint ellenfele lett. Ez a szövetség kényszerítette ki a faji törvényeket" - vélekedett Berlusconi, hangsúlyozva, hogy az akkor történteknek nem szabad megismétlődnie, „csak a deportáltak bőrébe bújva lehet megérteni, mekkora volt a tragédia és az elkeseredés”.

A jobbközép Szabadság Népe (PdL) elnökének szavait „hatalmas ostobaságnak" nevezte Pierferdinando Casini, a Kereszténydemokrata Unió (UDC) elnöke, és „Olaszországot sértőnek" minősítette Anna Finocchiaro, a balközép Demokrata Párt (PD) szenátusi frakcióvezetője.

Berlusconi a milánói központi pályaudvar 21. peronján kialakított Shoah-emlékközpont megnyitásán vett részt. Innen indultak a milánói zsidókat deportáló vagonok. A megemlékezésen jelen volt Mario Monti ügyvezető kormányfő, valamint Milánó főrabbija és a város római katolikus érseke. „Az antiszemitizmus veszélye a mai napig fennáll" - hangoztatta beszédében Monti.

A Nápoly közeli Acerrában a 2005-ben elhunyt Gennaro Verolino érsekről emlékeztek meg, aki 1942-45 között a budapesti nunciatúra titkára volt, és zsidók ezreinek mentette meg az életét. A holokauszt „hatalmas tragédiája legyen mindenki számára örök figyelmeztetés, hogy a múlt borzalmai ne ismétlődjenek meg, és lépjünk túl a gyűlölet és rasszizmus minden formáján" - hangoztatta XVI. Benedek pápa vasárnap déli beszédében. A béke jelképeként a pápa fehér galambot repített fel dolgozószobájának Szent Péter térre néző ablakából.

Oroszországban gyertyagyújtással emlékeztek meg a holokauszt áldozatairól. A moszkvai zsidó múzeumot és toleranciaközpontot – a világ egyik legnagyobb ilyen intézményét – tavaly novemberben avatták fel Simon Peresz izraeli államfő jelenlétében. Berl Lazar oroszországi főrabbi a központban tartott nemzetközi megemlékezésen arra szólította fel a részvevőket, hogy bármilyen fájdalmas is, soha ne feledkezzenek meg a holokauszt szörnyűségeiről. Hangsúlyozta, hogy „a zsidóság örökké adósa marad a szovjet Vörös Hadsereg és a szövetségesek (a hitleri Németország ellen szövetségbe tömörült államok) katonáinak, akik vérüket áldozták Európa békéjéért, milliókat mentettek meg a rabságból és a fájdalmas haláltól”. Az orosz főrabbi arról is szólt, hogy a zsidóknak maguknak is példát kell mutatniuk a más népek és kultúrák iránti tiszteletből, gyermekeiket pedig már egészen kiskorukban erre kell tanítani. A moszkvai központban kiállítás nyílt, amely a nácizmus ideológiáját, a zsidóság elpusztításának a tervét mutatja be egy szovjet zsidó katona történetén keresztül.