A francia szocialista államfő a többes szám első személy alatt nemcsak hazája közel 2900 fős expedíciós haderejét, hanem a trikolóros egységekkel együtt harcoló afrikai csapatokat is értette.

Hollande az AFP szerint ugyanakkor kizárta, hogy a francia erők felkutassák és likvidálják a Mali északi részébe menekült iszlamista fegyvereseket. Az elnök azt ígérte: minél előbb kivonja a csapatokat, a francia haderő a jövőben kizárólag afrikai országok egységeiből álló, ütőképes kontingens kiképzését fogja segíteni.

Közben Addisz-Abebában, a Malit megsegíteni hivatott konferencián a nyugat-afrikai állam átmeneti elnöke, Dioncounda Traoré közölte, hogy legkésőbb július végéig szabad és tisztességes választásokat fognak rendezni. Az Afrikai Unió égisze alatt tartott tanácskozáson a résztvevők összesen 337 millió eurót ígértek azon közel nyolcezer fős – nyugat-afrikai országokból és csádi egységekből álló – katonai kontingens támogatására, amely feladata Mali stabilizálása lesz. Nagy-Britannia újabb 300 katonát küld, ők is a kiképzésben, a légihíd „üzemeltetésében” és a felderítésben segédkeznek – írta a Reuters.

Sajtójelentések szerint az USA – Afrika észak-nyugati részén – drónbázist tervez létrehozni. A valószínűleg Nigerben, a mali határ közelében kialakítandó támaszponton az amerikaiak a pilóta nélküli felderítő gépekkel az al-Kaidával szövetséges iszlamistákat akarják még jobban szemmel tartani. A misszió keretében mintegy 300 fős amerikai egységet telepítenének Nigerbe – írta a The New York Times.

Timbuktuban viszont egyelőre káosz uralkodik, fosztogatásokról érkeztek jelentések. Az Ahmed Baba Intézetben őrzött 30 ezer oldalnyi értékes történelmi kézirat és dokumentum közül állítólag csak háromezer oldalnyit égettek el az iszlamisták, akik miután 2012 áprilisában elfoglalták Timbuktut, három – az UNESCO Világörökségéhez tartozó – síremléket is leromboltak.