„Nem lehet semmilyen kompromisszum az emberi jogokat vagy a vízumkönnyítést illetően" - mondta újságíróknak szombaton a köztársasági elnök miután mintegy 15 európai szociáldemokrata vezetővel egyeztetett hivatalában.

A mostani párizsi találkozó apropóját a jövő heti brüsszeli csúcs adja, amelyen várhatóan véglegesítik az EU és Törökország megállapodását a migrációs válság kezeléséről. „Úgy kell cselekednünk, hogy a jelenlegi kontextusban a megállapodás egyértelműsítő tényező legyen a Törökország és Európa közötti kapcsolatokban" - hangsúlyozta Hollande, aki szerint ez érvényes az Ankarával több évekkel ezelőtt megkezdődött uniós csatlakozási tárgyalásokra is. A francia elnök szerint „sürgős" választ kell adni a migráns- és menekültkrízis miatti „mély válságra" Európában.

Hollande egyébként már hétfőn Brüsszelben leszögezte, hogy kizárólag akkor lehetséges a török állampolgárokkal szembeni uniós vízumkötelezettség eltörlése június végéig, ha Ankara megfelel a vonatkozó előírások mindegyikének.

A Törökország és az Európai Unió között hétfőn született elvi megállapodás az emberi jogok kérdésében azóta több bírálatot is kapott.

Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa csütörtökön úgy vélte, hogy az alku megvalósulása a nemzetközi jog alapján illegálisnak minősülő kollektív és önkényes kiutasításokhoz vezethetne, ezért arra szólította fel Brüsszelt, hogy sokkal "emberségesebb és az emberi jogokkal nagyobb összhangban lévő intézkedéseket" fogadjanak el a március 17-én folytatódó egyeztetéseken.

A török rezsimmel való lehetséges kompromisszumok miatt az uniós tagállamokban is felmerültek aggodalmak, s a török ellenzék is bírálta a tervet, amelyet előzetesen az eddig több mint egymillió migránst befogadó Németország dolgozott ki a török kormánnyal. A hétfői brüsszeli csúcstalálkozó után lezárultak a határok az illegális bevándorlók előtt, Szlovénia, Horvátország és Szerbia, a schengeni szabályokhoz tartva magát, már csak érvényes útlevéllel és vízummal engedi be a migránsokat.

A hétfői találkozón Ankara további pénzügyi támogatást kért az Európai Uniótól az országban tartózkodó mintegy 2,7 millió szíriai menekült ellátására, továbbá az EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettséget a török állampolgárokkal szemben. Törökország viszonzásul visszafogadná az országból illegálisan Görögországba érkező és nemzetközi védelemre nem jogosult, valamint a már a török partoknál feltartóztatott migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Hollande 2014-ben többször is meghívta hivatalába az európai szociáldemokrata politikusokat egyeztetésre az uniós csúcstalálkozók előtt, később azonban megszakadt ez a szokás. Brüsszelben a csúcstalálkozók előtt a pártcsaládok tagállami pártelnökei rendszeresen tartanak külön csúcstalálkozókat az uniós csúcsot megelőző órákban.

A baloldali politikusok egy új európai perspektíva érdekében a növekedés új európai modelljét, a tagállamok által beindított reformok folytatását, a beruházási programok felgyorsítását is megvitatták.

Diplomáciai források szerint az „Európa beindításával" és a „populizmus és a szélsőségek elleni küzdelemmel" a migrációs válság közepette a francia elnöki hivatal annak elkerülésére törekszik, hogy Franciaországban és Európa-szerte a Nagy-Britanniában kialakult vitához hasonló társadalmi folyamatok induljanak meg az EU-ból történő esetleges kilépéssel kapcsolatban. A párizsi találkozó célja azonban elsősorban a politikai eszmecsere és nem egy általános program kidolgozása volt.