A reformjavaslatokról, amelyek túltesznek a július 5-én, a népszavazáson elutasított követeléseken, pénteken szavaz a görög parlament.

A kormány tervei szerint 2015-ben 1 százalékos költségvetési többletet irányoz elő, ez a következő években fokozatosan nő majd 3,5 százalékra. Hogy ez megvalósuljon, a kormány az adóterheket kívánja növelni.

A görög javaslat szerint az általános áfakulcs 23 százalékos, ez alól az alapvető élelmiszerek, az energia, a szállodai szolgáltatások és a vízszolgáltatás kivétel, ezeknek 16 százalékos lenne az adókulcsa. A gyógyszerekre, könyvekre és a színházjegyekre 6 százalékos kulcsot vetnének ki, és fokozatosan törölnék el a szigeteken meglévő 30 százalékos áfakedvezményt, kezdve a nagy, több turistát vonzó helyekkel.

A társasági adókulcs 26-ról 28 százalékra nőne, adót vetnének ki a tévéreklámokra, és megemelnék a hajózási társaságok közterheit. Azonnal elkezdenék szigorítani a korai nyugdíjba vonulás feltételeit, vállalják a a 2010-ben elfogadott nyugdíjreform teljes körű végrehajtását, és 2022-ig fokozatosan 67 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt.

A korrupcióellenes küzdelem jegyében, az OECD-vel együttműködve erősítenék a hatóságok és a közbeszerzések ellenőrzését és átláthatóságát, és megtesznek mindent, hogy az az adóhatóság munkája hatékonyabb legyen.

Francois Hollande francia elnök elégedett a javaslattal: „A görögök most határozottan megmutatták, hogy az euróövezetben akarnak maradni, mert a program, amit benyújtottak komoly és hiteles. A parlament elé terjesztik, ami erőt, elkötelezettséget és bátorságot mutat” - fogalmazott, majd megjegyezte, hogy a következő órák rendkívül fontosak, és leszögezte, még semmi sincs eldöntve.

Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport ülésein elnöklő holland pénzügyminiszter is alaposnak nevezte a csütörtök éjjel benyújtott görög javaslatcsomagot - írja a BBC. A csoport elmondása szerint „nagy horderejű döntést” fog hozni szombati ülésén, amikor kiértékelik Athén új javaslatát.

Optimistán nyilatkozott Matteo Renzi olasz miniszterelnök is, aki azt mondta, reméli, hogy sikerül megállapodniuk szombaton, hogy a vasárnapi EU-csúcsra ne is legyen szükség.

A németek ugyanakkor szkeptikusak, Steffen Seibert kormányszóvivő közölte, mielőtt nyilatkoznának, megvárják, mit mondanak a nemzetközi hitelezők. A pénzügyminiszter szóvivője, Martin Jaegermegerősítette, hogy Németország nem engedi a görög adósság elengedését. 

Nem csak Görögország, a teljes EU jövője a tét

Pénteken a nemzetközi hitelezők (EKB, Európai Bizottság, IMF) véleményezik majd a görög reformcsomagot. Szombaton az euróövezet pénzügyminiszterei ülnek össze, hogy ajánlást tegyenek a vasárnapi rendkívüli EU-csúcsnak. Itt már a kormányfőknek kell határozniuk arról, hajlandók-e tovább támogatni Görögországot, megakadályozva első körben a bankrendszer összeomlását.

Brüsszelben nem győzik hangsúlyozni, hogy nemcsak az euróövezet, hanem a teljes EU jövője a tét – ezért is hívták meg a vasárnapi csúcstalálkozóra nem csupán az eurózóna, hanem az egész unió miniszterelnökeit.