A születések számának csökkenése és az elvándorlás következtében Romániának rövidesen döntenie kell arról, hogy befogad-e tömegesen bevándorlókat. A kérdést a Romanian Insider vendégírója, Paul Wood dobta be. A nemzetközi tanácsadó szerint „román állampolgárok milliói mentek el, és milliók akarnak még elmenni”, így valójában csak az a kérdés, Románia honnan pótolja őket (idő közben az ország lakossága húszmillió alá apadt).

A román foglalkoztatási hivatal félmillió állástalant tart nyilván, de a hat százalék körüli munkanélküliségi ráta mellett bizonyos ágazatokban – így a mezőgazdaságban –máris megjelent a munkaerőhiány.

A 2008-ban kitört válság előtt évente 8–12 ezer vendégmunkás érkezett Romániába, főleg Kínából, Vietnamból, Pakisztánból és Törökországból. Az ipari, szolgáltató és kereskedelmi vállalatokat tömörítő szövetség (CPISC) akkoriban 350 ezer fős munkaerő-deficitet emlegetett, és sürgette a kormányt, hogy emelje évi 50 ezerre a bevándorlási kvótát.

Cristian Pirvan, a szervezet főtitkára szerint ma teljesen más a helyzet (Románia GDP-je alig egy hónapja érte el újra a válság előtti értéket), de egy-két éven belül újra munkaerő-deficit állhat elő. Hangsúlyozta, hogy a román gazdaság jelenleg a potenciáljának felét-harmadát nyújtja. – Persze sok múlik a pénzintézeteken. De ha a bankok ráállnak a beruházások finanszírozására, Romániában néhány év alatt megkétszereződik a kis- és közepes vállalatok száma, és akkor ismét nyakunkon a munkaerő-deficit – mondta lapunknak a vállalkozói szövetség képviselője.

Egyes ágazatokban most is jelentkezik munkaerőhiány. Az Európai Intézet tanulmányában kiemelte: a távozó munkaerő nem az állástalanok közül vagy az inaktív korú rétegből kerül ki, hanem nagyrészt az aktív munkavállalók közül. A migráció által leginkább sújtott ágazatok közé tartozik a mezőgazdaság, ezen belül is az olyan munkaerőigényes területek, mint a zöldségtermesztés. A romániai bérek jócskán elmaradnak a németországitól vagy az angliaitól, ráadásul ezen a téren a munkások külföldi beilleszkedése is zökkenőmentesebb, hiszen nincs szükség nyelvtudásra.

– Romániában kialakult a „migráció kultúrája” – magyarázta Horváth István szociológus, miért folytatódik a kivándorlás, holott néhány éve még a trend megfordulását jósolták. – Kialakult egy szemlélet, hogy aki nem tud előnyösen belépni a munkaerőpiacra, az egzisztenciájának a megalapozását külföldön kezdi – fejtette ki kérdésünkre a kolozsvári kutató.

Ami a közvélemény várható reakcióját illeti, a Nemzetközi Migrációs Szervezet megrendelésére készült korábbi kutatások szerint a romániaiak csaknem fele közömbösen, harmada pedig egyenesen pozitívan viszonyul a bevándorlókhoz. Csupán egy százalék mondta, hogy „elveszik a románok munkáját”, illetve 0,9 százalék, hogy „megterhelik a román költségvetést”. Ám Sebastian Lazaroiu szociológus szerint hosszabb távon elkerülhetetlen, hogy egyes politikai körök meglovagolják a bevándorlók által jelentett „kulturális találkozást”.