Az államtitkár a több mint egyórás megbeszélés után elmondta, nem osztja a bizottságnak azon aggályát, hogy hazánknak nem sikerül teljesítenie a korábban vállalt európai célokat. Magyarország a korai iskolaelhagyók arányának 10 százalék alá szorítását vállalta (Hoffmann szerint ez jelenleg 10,4 százalék), illetve azt, hogy a diplomások aránya 30 százalék fölé nőjön 2020-ra. Utóbbi cél Hoffmann Rózsa szerint azért sincs veszélyben, mert Magyarország már így is eléri ezt az arányt, csak épp a felsőoktatást sikeresen elvégzők körülbelül harmadának még nincs nyelvvizsgája, és ezért nem vehette még át a diplomáját. – Az a célunk, hogy még a látszatát is elkerüljük annak, hogy Magyarország itt valamilyen vállalt kötelezettségét esetleg nem akarja teljesíteni –  mondta Hoffmann Rózsa Brüsszelben.

Hoffmann szerint a tankötelezettség 16 évre csökkentése nem lesz hatással az iskolaelhagyók számára, szerinte a statisztikák ezt bizonyítják. Kérdésre válaszolva elmondta, azért vitte le a kormány a korhatárt, mert a tankötelezettség 10 évvel ezelőtti 18 évre emelése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem csökkent, hanem nőtt is az iskolából kibukók száma. Szerinte a csökkentés a szakképzésnek ad lendületet. Az államtitkár hozzátette, többek között Svédországban, Dániában, Franciaországban is 16 év a tankötelezettség korhatára.

Hoffmann Rózsa szerint nem sérti a személyek szabad áramlását a felsőoktatási törvény. Az államtitkár szerint nincs szó röghöz kötésről, vagy bármilyen kényszerről, hiszen – érvelése szerint – a hallgató választhatja a diákhitelt is, vagy azt, hogy családja finanszírozza tanulmányait. Ez az ügy azonban nem az oktatási biztoshoz, hanem Andor László foglalkoztatásügyi biztoshoz tartozik (oktatásszervezésben nincs közös uniós szabályozás), s a bizottság vizsgálja, hogy a magyar szabályozás – mely szerint a képzési idő kétszeresét Magyarországon kell ledolgozni az állami finanszírozásért cserébe – nem ütközik-e uniós jogba.

Hoffmann Rózsa szerint a szabályozás nem fog senkit sem eltántorítani a felsőoktatástól, az államtitkár által idézett statisztika szerint így körülbelül 30 százalékos a nappali költségtérítéses képzésben tanulók aránya, és ez az új rendszerben sem változott.

A ciprusi biztos szóvivője szerint a találkozón Vasziliu arra kérte az államtitkárt, készítsen összefoglalót a felsőoktatási és a köznevelési törvényről, emellett pedig mutasson be egy hatástanulmányt, amely szerint Magyarország valóban képes lesz az általa vállalt uniós célok elérésére. Ezeket Magyarországnak az április 13-ig benyújtandó nemzeti reformprogramhoz kell csatolnia. A szóvivő szerint Hoffmann Rózsa ebbe beleegyezett, bár az államtitkár később magyar újságírókkal beszélgetve nem tért ki a hatástanulmányra vonatkozó kérésre.

Vasziliu biztos szóvivője egyébként jelezte, a biztos megkapta a Hallgatói Hálózat, az Oktatói Hálózat és a Hálózat a Tanszabadságért szervezetek által közösen írt levelet, és tudomásul veszi az abban megfogalmazott aggályokat, főleg azzal kapcsolatban, hogy a köznevelési és felsőoktatási törvények hogyan befolyásolják a Magyarország által vállalt célszámokat a diplomások aránya és a korai iskolaelhagyás területén.