Hodorkovszkij-per: az orosz külügy visszautasítja a bírálatokat
A Mihail Hodorkovszkij és Platon Lebegyev perével kapcsolatban Washingtonban és az Európai Unió több fővárosában tett kijelentésekkel összefüggésben szeretnénk sokadszor hangsúlyozni, hogy az adott ügy az orosz igazságszolgáltatás hatáskörébe tartozik. Nem fogadhatók el a bíróság befolyásolására irányuló nyomásgyakorlási kísérletek. Az orosz államfő a főbb orosz televíziók vezetőivel tartott legutóbbi beszélgetésen hangsúlyozta, hogy senkinek sincs joga beavatkozni a bírói szervek hatáskörébe - áll az orosz külügyi nyilatkozatban. A dokumentumban rámutatnak, hogy Hodorkovszkij és Lebegyev esetében az adófizetés megkerülésére és bűnös úton szerzett pénzek tisztára mosására vonatkozó súlyos vádakról van szó. „Az ilyen cselekmények minden országban a büntető törvénykönyv hatálya alá tartoznak” - hangsúlyozza a moszkvai külügyminisztérium nyilatkozata, megjegyezve, hogy az Egyesült Államokban az ilyen bűncselekményekért életfogytiglani szabadságvesztést szabnak ki. A nyilatkozat szerint minden alapot nélkülöznek azok a vélemények, melyek szerint Oroszországban "választási célokra" használják az igazságszolgáltatást. Az oroszországi bíróságokon több ezer olyan ügyet vizsgálnak, amelyek a vállalkozók törvényes felelősségét érintik. „Söpörjön mindenki a saját háza előtt, otthon és a nemzetközi színtéren is” - fejeződik be a moszkvai külügyminisztérium nyilatkozata.
Hétfőn egy moszkvai bíróságon megkezdődött az ítélethirdetés Mihail Hodorkovszkij, a Yukos (Jukosz) konszern egykori főrészvényese és volt üzlettársa, Platon Lebegyev második perében. A bíróság mindkét vádlottat bűnösnek találta. A büntetés mértékét később közlik, az ügyészség 14 év börtön kiszabását indítványozta. Jelenleg mindkét vádlott az első perben kiszabott nyolcévi börtönbüntetését tölti. Második perében bűnszövetkezetben, különösen nagy értékre elkövetett lopással, mintegy 27 milliárd dollár értékű kőolaj eltulajdonításával vádolják Hodorkovszkijt, amit a vád szerint 1998 és 2003 között követett el azáltal, hogy a Yukos saját leányvállalataitól olcsón vette meg, majd drágábban adta tovább a kőolajat.
Az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia egyaránt súlyos aggodalmát fejezte ki az ítélet miatt. Robert Gibbs, az amerikai elnök szóvivője közölte, hogy a Fehér Házat mélyen nyugtalanítja az ítélet. A Fehér Ház szerint a perben megsértették a törvény előtti egyenlőség elvét, és a jogrendszert túlzott mértékben helytelen célokra használták fel. A jog szelektív alkalmazása a két vádlott ellen árt Oroszország tekintélyének, amely pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy elmélyíti a jogállamiság gyakorlatát.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter azt a gyanút fogalmazta meg, hogy a bírói testület döntését valójában politikai megfontolások diktálták. A Hodorkovszkij-ügy és más hasonló esetek negatívan befolyásolják az emberi jogok betartásával kapcsolatos orosz politika megítélését - fogalmazott Clinton, aki szerint a történtek hátrányosan befolyásolhatják az oroszországi beruházásokat is. Guido Westerwelle német külügyminiszter szerint Hodorkovszkij bűnösnek nyilvánítása visszalépést jelent az Oroszország modernizálása felé vezető úton. A politikától független igazságszolgáltatást kérte számon Moszkvától a londoni és a párizsi külügyminisztérium, és hasonló állásfoglalást tett közzé az Európai Unió is.
