Hivatalosan is újra elnökjelölt lett Barack Obama
Hivatalosan elnökjelöltté választotta helyi idő szerint szerda éjjel Barack Obamát az amerikai demokraták Charlotte-ban tartott országos konvenciója.
Obamát a tanácskozáson Bill Clinton volt elnök jelölte arra, hogy a Demokrata Párt nevében másodszor is küzdjön meg a Fehér Házért. Obamának november 6-án a Republikánus Párt elnökjelöltjével, Mitt Romney volt massachusettsi kormányzóval kell megmérkőznie.
Clinton beszédében kijelentette: a gazdaság helyreállításához nélkülözhetetlen a hivatalban lévő elnök újraválasztása. Obama együtt jelent meg a pódiumon Clintonnal, a demokraták talán legnépszerűbb politikusával. A volt elnök kormányzásának két ciklusa alatt, az 1990-es években regisztrálták – csak a békeidőket számítva – az amerikai gazdaság leghosszabb ideig tartó növekedési ciklusát. Több elemző szerint az Egyesült Államok akkor érte el világpolitikai hatalmának csúcspontját. „Tampában a republikánusok érvelése az elnök újraválasztása ellen meglehetősen egyszerű volt: totális zűrzavart hagytunk magunk után, Obama pedig még nem fejezte be teljesen ennek eltakarítását, rúgják hát ki, és minket válasszanak meg újra” – mondta Clinton.
„Sokkal jobban szeretem az Obama újraválasztása mellett szóló érveket. Megsebzett gazdaságot örökölt, de megakadályozta az összeomlást, megkezdte a fellendülés felé vezető hosszú és nehéz utat, és lefektette egy korszerűbb, kiegyensúlyozottabb gazdaság alapjait, amely új munkahelyek millióit, dinamikus, új vállalkozásokat és az újítók számára új gazdagságot fog eredményezni” – tette hozzá. „Egyetlen elnök, sem én, sem egyetlen elődöm nem tudta volna helyrehozni a kárt négy év alatt" – vallotta Clinton, elismerve, hogy Obama sokkal rosszabb állapotban lévő gazdaságot vett át, mint ő annak idején. Szerinte a republikánusok "egy másik univerzumban" élnek, mostani irányvonaluk eltér az országépítési programokra áldozó korábbi elnökeikétől, és gazdasági programjuk matematikailag nincs alátámasztva. Mint mondta, rég bebizonyosodott, hogy az egyenlő esélyek megteremtése nemcsak erkölcsi értelemben helyes, de egyúttal jó gazdaságpolitika is.
Emlékeztetett arra, hogy megválasztása után Obama a konstruktív együttműködésre építette politikáját, amit azzal is bizonyított, hogy a kormányában helyet kapott két republikánus miniszter (Robert Gates a védelmit, Ray LaHood a közlekedési tárcát kapta meg), mi több, azt a Hillary Clintont tette meg a diplomácia vezetőjének, aki az elnökjelöltségért folytatott előválasztási küzdelemben a riválisa volt. „A demokrácia nem vérre menő sport" – mondta a volt elnök a hangsúlyozottan a politikai középhez intézett beszédében. „A legfontosabb kérdés az, hogy milyen országban akarnak élni. Ha egy olyan társadalmat akarnak, amelyben mindenki csak magára támaszkodhat, és ahol a győztes mindent visz, akkor a republikánus jelölteket kell támogatniuk. Ha egy olyan országot akarnak, ahol a jólét és a felelősség közös, egy olyan társadalmat, amelynek valamennyien részesei vagyunk, akkor Barack Obamára és Joe Bidenre kell szavazniuk” – tette hozzá.
Clinton kiállása több szempontból is figyelemre méltó volt. Egyrészt azt jelezte, hogy a volt elnök és felesége megbocsátott Obamának, amiért a Fehér Ház jelenlegi ura 2008-ban kvázi kivette a jelenleg külügyminiszter Hillary zsebéből az elnökjelöltséget és az elnökséget. Másrészt a politikai középen túl Clinton feladata volt megszóltani a munkásosztálybeli fehér szavazókat is, akik óvakodnak Obamától, de hisznek a volt elnök mondanivalójának.
A nap folyamán szót kapott több olyan, munkahelyéről elbocsátott ember, akinek munkaadó cégét felvásárolta, majd csődbe vitte a Mitt Romney republikánus elnökjelölt által korábban igazgatott Bain Capital tőkebefektetési vállalat. Maga a Bain Capital nyereséggel került ki a csődsorozatból. Bob King, az autóipari munkások egyesített szakszervezetének (UAW) elnöke arra emlékeztette a küldötteket, hogy Romney a válság idején ellenezte az amerikai autóipar kisegítését, és hogy a kormány beavatkozása több mint egymillió munkahelyet mentett meg. Clinton a Harvard egyetem csődjogszakértő professzorával, Elisabeth Warrennel osztozott az országos televíziók által a párt számára biztosított, mintegy egyórás fő műsoridőn. Warren a Wall Street megregulázásának és a tiszta gazdasági játékszabályok kialakításának egyik fő szószólója. „A republikánus világlátás alapja az, hogy csak magammal törődöm, és mindenki csak magára számíthat" – hangoztatta Warren, aki arra készül, hogy visszaszerzi a republikánusoktól Tedd Kennedy elvesztett massachusettsi szenátori székét.
Clintonnak és Warrennek a tévénézők figyelméért az észak-amerikai amerikaifutball-szövetség (NFL) bajnokságának idénynyitó mérkőzésével, a Dallas Cowboys és a New York Giants összecsapásával kellett megmérkőznie. A meccset egy nappal előrehozták, hogy ne ütközzön az elnökjelöltséget elfogadó csütörtök esti Obama-beszéddel.
E beszédet eredetileg a 74 ezer néző befogadására alkalmas charlotte-i Bank of America-futballstadionban akarták megtartani, ám a szervezők szerdán, a várható viharokra hivatkozva áthelyezték a konvenciónak helyet adó, 19 ezer személyes sportcsarnokba, a Time Warner Cable Arénába. Republikánus kommentátorok szerint a változás oka inkább az volt, hogy valószínűleg nem telt volna meg a létesítmény, mint négy évvel ezelőtt a 84 ezer személyes denveri stadion.
Válaszul a republikánus támadásokra a demokraták szerdán megváltoztatták a fontosabb kérdésekben vallott nézeteiket rögzítő, de a párt tagjai számára nem kötelezően betartandó választási platformjukat. A pártdokumentumba visszavették az Istenre való hivatkozást, és azt is, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa. A BBC szerint a platform megváltoztatásáról kissé kaotikus jelenetek közepette szavaztak, és Antonio Villaraigosa levezető elnök annak ellenére nyilvánította kétharmadosnak a változtatások melletti többséget, hogy a közönség soraiból sok helyütt hangos zúgolódás hallatszott. Később kiderült, hogy Obama személyesen lépett fel a platform szövegének módosításáért.
Az amerikai elnök- és törvényhozási választásokat november 6-án tartják.
