Hivatalos: megszavazták az alkotmányt Egyiptomban
A hivatalos eredmény nem okozott túl nagy meglepetést, a Mohamed Murszi elnököt támogató Muzulmán Testvériség ugyanis már korábban bejelentette, hogy a többség az alkotmánytervezet mellett szavazott. Még az ellenzék sem szervezett nagyobb demonstrációt a hivatalos eredmény bejelentésére.
A legfelső választási bizottság nevében beszélő bíró azt is elmondta, hogy minden panaszt kivizsgáltak, a végső számok szerint az 52 millió választópolgár 32,9 százaléka járult az urnákhoz. Az alacsony részvétel ellenére a parlamenti és az elnökválasztás után ez volt az iszlamisták harmadik győzelme Hoszni Mubarak megbuktatása óta. Az alkotmányról két fordulóban szavaztak az egyiptomiak, mivel több bíró visszautasította, hogy ellenőrizze a voksolást.
Murszi elnök november 22-én rendeletben adott magának szinte teljhatalmat, és elrendelte azt is, hogy az alkotmányozó gyűlést nem lehet feloszlatni. A később visszavont dekrétum nagy felháborodást váltott ki az egyiptomiakból, azóta folyamatosan tüntetnek az ország nagyobb városaiban. A főleg iszlamistákból álló gyűlés ugyan kapott időt a tervezet elkészítésére, a zavargásokat látva azonban gyorsan kidolgozták az új alaptörvényt.
Az ellenzék kifogásolja, hogy beemelték az iszlám jogrend, a saría elveit, ráadásul a dokumentum nem védi eléggé a nők és a kisebbségek jogait. Az elnök szerint azonban ez nem igaz, az alkotmány biztosít jogokat a kisebbségeknek, és véget fog vetni a bizonytalanságnak, ami tulajdonképpen Mubarak tavalyi megbuktatása óta tart.
A politikai válságot a gazdaság is megérzi: a Reuters példaként említi, hogy az emberek megpróbálják kivenni a bankból megtakarításaikat, ugyanis elterjedt a pletyka, hogy a kormány ráteszi a kezét a pénzre, és ebből fizeti majd ki alkalmazottjai munkabérét. Hétfőn pedig a Standard and Poor's leminősítette Egyiptomot. A kormány egyébként azzal vádolja az ellenzéket, hogy az ő hibájuk a válság, ők felelősek ugyanis a zavargásokért.
A jogszabályok szerint az alkotmány elfogadása után körülbelül két hónappal meg kell tartani a parlamenti választásokat, ami újabb alkalmat ad majd az iszlamisták és a baloldaliak, valamint a liberálisok csatározására.