Egy filigrán, kisfiúra emlékeztető alak térdel összekulcsolt kézzel, háttal a távolban – a kis lyukon benézve mindössze ennyit látni Varsóban egy olasz képzőművész, Maurizio Cattalean szobrából. A viszonylagos észrevétlenség ellenére a műalkotás körül késhegyig menő viták folynak és áramlanak hozzá a látogatók, ugyanis a náci diktátort, Adolf Hitlert ábrázolja ima közben, és nem is akárhol, hanem a nácik által itt meggyilkolt 300 ezer zsidó halálának a színhelyén, a gettóban.

A szobor még a múlt hónapban került ide, Cattalean retrospektív kiállításának az egyik darabja, a többi a kortárs művészeti központban, az Ujazdów-kastélyban van. Valószínűleg ezért is a mély felhördülés, amellyel nemzetközi zsidó szervezetek a „HIM” címet viselő szobor elhelyezése ellen tiltakoznak. Bár a kiállításszervezők szerint ez utóbbi célja, hogy a nézők elgondolkodjanak a Gonosz természetén, a Simon Wiesenthal Központot nem hatotta meg ez az érv; ahogy a szervezet véli, „érzéketlen provokáció” az egész, amely csak arra jó, hogy a nácik zsidó áldozatainak az emlékezetét sértse. Ami a zsidókat illeti, Hitlernek egyetlen „imája” volt: az, hogy eltörölve lássa őket a föld színéről” – mondta ennek kapcsán Efraim Zuroff, a központ igazgatója.

A varsói gettót 1940-ben hozták létre a megszálló nácik, 400 ezer zsidót kényszerítve arra, hogy a főváros alig egynegyvened részét kitevő területen éljen. (Ez a lengyel főváros akkori lakóinak közel egyharmada volt.)  Több mint háromszázezer ember halt meg a gettóban vagy küldték innen a halálba: egy részükkel éhínség vagy kór végzett, 250 ezret 1942 szeptemberében indítottak útnak Treblinka felé, ahol a kényszermunka és a gázkamrák várták őket, az 1943-as gettólázadás után pedig – amely egy időre megállította a deportálásokat – a nácik megtorlásul 56 ezer zsidót végeztek ki.

Fabio Cavallucci múzeumigazgató ahhoz ragaszkodva csitítgatta a Hitler-szobor miatt felháborodott hangokat, hogy az csak megpróbál ráébreszteni, a Gonosz mindenhol ott rejtőzködik. Ami azt illeti, rajta kívül van más is, aki elismerően méltatja Cattalean alkotását. Egyikük Michael Schudrich lengyelországi főrabbi elmondta, hogy a kortárs művészeti központ az ő előzetes jóváhagyásával állította ki a szobrot, és végül azért bólintott rá a dologra, mert úgy érezte, lehet „nevelési célzat” benne.

Egyébként nem ez az első eset, hogy Cattalean Lengyelországban borzol kedélyeket: 2000-ben a „La Nona Ora – A kilencedik óra” című alkotásával sikerült kihúznia a gyufát, amely II. János Pált ábrázolja, amint a néhai katolikus egyházfőt éppen agyonüti egy meteorit.