– Alapos információkkal rendelkezünk a magyar szeparatizmusról és az orosz expanziós politikával való titkolt cinkosságáról. De ki lép fel közvetlenül a Románia területi egysége és szuverenitása elleni támadásokkal szemben, ha az SRI hatáskörét a törvény a hírszerzésre korlátozza? – fogalmazta meg aggodalmát a képviselő.

A megoldás szerinte az lenne, ha az SRI előzetes vizsgálatot folytathatna, és bizonyítékokat gyűjthetne. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv szerint erre jelenleg csak a rendőrség jogosult, ügyész irányításával.)

A magyarellenes írásairól elhíresült politikus a továbbiakban kifejtette: tudja, hogy az SRI már dokumentálta a román állam egységét fenyegető veszélyeket, de mi haszna, ha az adatok az irattartókban porosodnak?

– A tájékoztatás a sajtó dolga, az SRI-nek többet kell tennie az azonosított fenyegetések ellen – érvelt Diaconu, utalva a hírszerzés igazgatójának múlt heti nyilatkozatára. Ebben George Cristian Maior elárulta, hogy szolgálata nyomon követi az autonómiamozgalmat, és igyekszik meggátolni, hogy Románia területén megvalósuljon Magyarország új nemzetpolitikája, amely „kiterjed a területi autonómia erőszakos kivívására".

A nyilatkozatot több magyar politikus is bírálta. Verestóy Attila szenátor, a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság tagja leszögezte: civilizált, demokratikus államokban a titkosszolgálatok nem szólhatnak bele politikai döntésekbe, sőt véleményük sem lehet a legitim politikai erők közötti egyezségekről.

Diaconu szerint az ehhez hasonló állásfoglalások azt bizonyítják, hogy az SRI-ből „éppen azok űznek tréfát, akik közvetlenül támadják a nemzeti szuverenitást". Ezért javasolta: a vizsgálati jogkör mellett az SRI-t hatalmazzák fel, hogy közvetlenül is felléphessen „a románellenes akciókkal szemben", adott esetben vehesse akár őrizetbe „az elkövetőket".