Nincs félelmetes hadserege nehéztüzérséggel, mindenre kiképzett deszantosokkal, mint ahogy nincsenek jól fizetett miniszterei sem, akik területfoglalásról szőnek lidérces terveket. Az ő államuk nem terjeszkedik, nem annektál, nem tart el egyetlen katonát és politikust sem. Egész egyszerűen nincs rájuk szükség. Békében élnek a saját határaikon belül, és nem is akarnak ennél többet. A nyugalom és a szabadság megfizethetetlen kincs a számukra, igaz, sokat küzdöttek ezért a függetlenségért - írja a Híradó honlapja.

Egy Izraelen belüli mini-államról van szó. Ez az "ország" olyan pici, hogy a mini kifejezés is túlzásnak tűnik, pedig majdnem 100 évig ez így lesz.

Eli Avivi, az államalapító ma már nyolcvanöt éves, Parkinson-kóros, és állandóan gondozónővel él, így a mikroállamnak már három lakója van: ő maga, Lena, a felesége és a Távol-Keletről származó segítő.

Achziv-föld évtizedekig harcolt a helyi hatóságokkal, amelyek a szomszédos nemzeti parknak akarták átadni a tízezer négyzetméteres dombocskát, pár méterre a világ egyik legszebb tengerparti öblétől, a kristálytiszta vizű magánstrandtól, amely tele van a fürdőzők lábát csiklandozó halacskákkal.

Ma már nincsen háborúság Achziv-föld körül, az akkor volt, amikor Eli Avivit ki akarták dobni magánállamából. A hatóságok mindenféle nehézséget okoztak: a mai helyezettel ellentétben, például nem volt áram.

Lena Avivi elmondta, végül megkapták az engedélyeket az áram bevezetésére, és minden megváltozott. A földért folytatott hosszú pereskedés is Eli Avivi győzelmével zárult, 99 évre megkapta a vitatott területet.

Eli Avivi tengerész volt, évekig csavargott a világban, majd letelepedett egy helyi, elhagyott arab házba, hogy megírja soha ki nem adott könyveit. Halászott, gyümölcsöt szedett, szabadon élt, amolyan helyi guru lett, később az izraeli hippi mozgalom egyik kultikus alakja.

A hetvenes évek közepén rockkoncertek és meztelen fürdőzések voltak ezen a tengerparton – közszeméremsértés miatt többször is meggyűlt a baja a hatóságokkal. A közelgő rendőrök előtt vendégeinek nem mindig sikerült elég gyorsan magukra kapkodniuk a fürdőruhát. Abból is konfliktus lett, hogy mindenféle rabbinikus végzettség nélkül a tengerparton meztelenül táncoló izraeli és külföldi hippik gyűrűjében összeadott egy ifjú párt.

A jogi hercehurcák idején még Richard Nixon amerikai elnöknek is írtak, miután Golda Meir akkori izraeli miniszterelnököt hiába ostromolták leveleikkel. Eli Avivi ügyében még a korabeli külügyminiszter, Abba Eban is megszólalt, arra kérve a hippi gurut, hogy a helyi hatóságokkal rendezze peres ügyeit, ne vonja bele a nemzetközi diplomáciát.

Achziv-föld mindenesetre saját útlevelet adott ki, és pecsétjük is van, amit bármelyik paszportba beütnek, ha kéri a turista. Az egykor sok bonyodalmat okozó dombocska ugyanis ma már csak idegenforgalmi látványosság, igazán kellemes hosztel és kemping, ahol tilos a hangos zenélés.