Hillary Clinton külügyminiszter
Két irányba is komoly gesztust tett hétfőn Barack Obama, aki Chicagóban újabb fontos személyi bejelentéseket tett. A „nemzetbiztonsági csapatnak” nevezett politikusok közül Hillary Clinton, az egykori First Lady külügyminiszteri megbízatást kap. Clinton és Obama versengése a demokrata elnökjelöltségért megosztotta a pártot, és a személyeskedéstől sem volt mentes. Külpolitikai nézeteik sokban egyeznek, de Clinton keményvonalasabb, támogatta az iraki háborút is. Obama korábban ellenfele szemére vetette, hogy a világban szerzett tapasztalatai kimerülnek a teázásban, az ellenkező irányban pedig azt hallhattuk az előválasztások alatt: Obama naivitására vall, hogy „latorállamok” képviselőivel is leülne tárgyalni.
– Hillary kinevezése jelzés barátnak és ellenségnek, hogy komolyan elköteleztem magam az amerikai diplomácia megújítására és szövetségeink helyreállítására. Semmi kétségem, hogy ő a megfelelő személy a külügy vezetésére (Clinton), minden fővárosban tiszteletet parancsol – mutatta be leendő miniszterét Obama, intelligensnek és keménynek nevezve a szenátornőt. – Megtettem neki az ajánlatot, ő pedig elfogadta azt. Tudom, nem annyira szaftos történet ez így, mint amire számítottak, de csak ezzel szolgálhatok – mondta a megválasztott elnök arra, hogyan került Clinton a képbe.
– Köszönöm a megtiszteltetést! – fogalmazott New York állam leköszönő szenátora, ezúttal elhagyva az év elején, az előcsatározásokban használt „Szégyellje magát, Barack Obama!” fordulatot. Bill Clinton nem volt jelen, közleményben üdvözölte a megbízatást, azt írva: felesége mindig engedelmeskedett a szolgálatra hívó szónak. A legutóbbi demokrata elnök kilenc pontban is engedett a megválasztott elnök környezetének, hogy Hillary Clinton megkapja a kinevezést. Így például nyilvánosságra hozta elnöki könyvtára és alapítványa 200 ezer adományozójának nevét, és megígérte: a nyomor, a betegségek elleni kezdeményezése, a Clinton Global Initiative az Egyesült Államokon kívül nem tart nagy rendezvényt. Az egyik aggodalom ugyanis Clintonék visszatérésével kapcsolatban, hogy ellopják a show-t a kezdő elnök elől.
A megválasztott elnök, mint ígérte, republikánust is kormányába vesz. Robert Gates, aki marad a Pentagon élén, feladatául kapja az iraki háború befejezését, és az afganisztáni hadszíntér megerősítését. Demokrata részről is elismerik, hogy az arrogancia helyett az együttműködést hozta a védelmi minisztériumba, amikor a hírhedt Donald Rumsfeldet váltotta. Eric Holder lesz az új igazságügyminiszter, az első afroamerikai ezen a poszton.
Janet Napolitano, Arizona kormányzója váltja Michael Chertoffot a belbiztonsági minisztérium élén. Az elsősorban Afrika-felelős külügyérként ismert Susan Rice (csak névrokona a jelenlegi külügyminiszternek, de szintén afroamerikai) az Egyesült Államok következő ENSZ-nagykövete lesz. Ez – különösen John Bolton „ámokfutása” óta – szintén megtépázott tekintélyű poszt. James Jones nyugalmazott tábornok az elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának posztját tölti be január második felétől.
Az oroszok nincsenek meghatva
Hillary Clinton külügyminiszterré, illetve Robert Gates védelmi miniszterré való kinevezése nem nyújt alapot a reményre, hogy komoly javulások következnének be az orosz-amerikai kapcsolatokban - jelentette ki Obama bejelntése után a moszkvai Duma külügyi bizottságának elnöke. Konsztayin Koszacsov az Interfax hírügynökségnek azt mondta: a kinevezések nem adnak okot a derűlátásra, mert nem jeleznek komoly irányváltást.
Mind Clinton, mind Gates arról ismert, hogy a globalizálódó világban az amerikai dominancia eszméje és az amerikai érdekek bármilyen eszközökkel történő, kemény védelme mellett állnak, mondta az orosz politikus.
– Egyikük sem lesz kényelmes partner az orosz fél számára, s a kétoldalú párbeszéd nem lesz egyszerűbb, mint George W. Bush idején – mondta a Koszacsov. Az orosz képviselő hozzátette azonban: sok függ majd Obama személyes álláspontjától, mert miniszterei az általa megadott keretekben járnak majd el, ezért meg kell nézni, hogyan közelíti meg az új elnök és nemzetbiztonsági tanácsadója a külpolitikai kérdéseket.
