Az ukrán elnök és a szeparatisták által vállalt tűzszünet ellenére nem csitulnak a harcok Kelet-Ukrajnában: az elmúlt egy napban öt ukrán katona halt meg az összetűzésekben, a lázadók megpróbáltak felrobbantani egy vasúti hidat, elfoglaltak egy laktanyát és három kormányzati épületet, illetve egy vegyi gyárat is, ahol állítólag repeszgránátokat akarnak gyártani - jelentette vasárnap reggel az ukrán média.

Olekszij Dmitraskivszkij, az „antiterrorista" műveletben részt vevő egységek szóvivője közölte, hogy az elmúlt nap során a harcokban a hadsereg öt katonája esett el, és legalább 17-en megsebesültek - jelentette az 5 Kanal kijevi televízió, és híradásában arról is beszámolt, hogy a „terroristák" figyelmen kívül hagyják a tűzszünetet, s egy tucat alkalommal nyitottak tüzet aknavetőkből az ukrán hadsereg helyőrségeire.

Az UNIAN hírügynökség szerint a szeparatisták vasárnapra virradóra megpróbáltak felrobbantani egy vasúti hidat a Harkivi megyében lévő Zelenij Kolodec településnél. A detonáció következtében a híd nem dőlt össze, de megrongálódtak a sínek és a hídpillérek, a környékbeli házakban pedig kitörtek az ablakok. Egy személyszállító vonat mozdonyvezetője idejében észlelte a bajt, és sikerült a híd előtt lefékeznie a szerelvényt, így nagyobb baj nem történt, de néhány órán át szünetelt a közlekedés ezen a vonalon.

Az úgynevezett Donyecki Népköztársaság fegyveresei Donyeck városában hatalmukba kerítettek egy laktanyát, de az esetről más részletek egyelőre nem ismertek. Az UNIAN beszámolt arról is, hogy a "terroristák" folytatják az épületfoglalásokat: Donyeckben és Luhanszkban hatalmukba kerítettek három kormányzati épületet, amelyek közül kettő a belügyminisztériumhoz tartozik.

Andrij Liszenko, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács szóvivője azt közölte vasárnap, hogy a szeparatisták előző nap elfoglaltak egy donyecki vegyi gyárat, ahol repeszgránátokat akarnak gyártani. Liszenko szerint az üzemben műtrágyát gyártanak, de vannak ott olyan alapanyagok is, amelyekből ilyen robbanószerkezetek is elő tudnak állítani.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál közben arról adott hírt vasárnap, hogy több százan gyűltek össze vasárnap Kijevben az elnöki hivatalnál, tiltakozva a Petro Porosenko államfő által kihirdetett tűzszünet ellen. (A pénteken lejáró fegyvernyugvást az ukrán elnök a brüsszeli EU-csúcson hétfőig meghosszabbította.) A tüntetésen felszólalt Szemjon Szemencsenko, a kelet-ukrajnai megyék elszakadását ellenző, önkéntesekből verbuvált Donbasz nevű zászlóalj parancsnoka. Jelenlétében az egység egyik tagja felolvasta az ukrán elnöknek címzett üzenetet, amelyben az ukrán nép nevében követelik tőle a tűzszünet felfüggesztését, a hadiállapot bevezetését, a katonák felszerelését megfelelő fegyverekkel, és ellátását a „terroristák" megsemmisítéséhez szükséges utasításokkal. A tüntetők felszólították az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy vezessék be Oroszország ellen a szankciók harmadik szakaszát.

A nyilatkozatok szintjén a szeparatisták egyébként hajlanak a béketárgyalásokra, amelyek kedvéért szombat este szabadon engedték a május 26-án túszul ejtett EBESZ-megfigyelők második csoportját. Michael Bociurkiw EBESZ-szóvivő szerint a spanyol, orosz, holland és német állampolgárságú megfigyelő egészségesen és jókedvűen érkezett meg abba a Donyeck városi hotelbe, ahol korábban a társaik is visszanyerték a szabadságukat.

A gesztusról Alekszandr Borodaj, a Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke azt mondta, hogy a szeparatisták a maguk részéről teljesítették a kötelezettségvállalásaikat, és ezután is szívesen látnak EBESZ-megfigyelőket a területen. Ebből Vlagyimir Putyin vasárnapi telefonbeszélgetései nyomán nemsokára lehet is valami. Az orosz elnök vasárnap az ukrán válságról tárgyalt Porosenkóval, a francia kollégájával, Francois Hollande-dal és Angela Merkel német kancellárral, a Kreml közlése szerint pedig megállapodtak abban, hogy EBESZ-megfigyelőket küldenek az orosz-ukrán határra. Porosenkót Putyin felszólította, hogy újra hosszabbítson a tűzszüneten.

Porosenko még június 20-án állt elő egy béketervvel, amely a központi hatalom decentralizációjára, előre hozott választásokra tesz ígéretet, ami pedig a polgárháborút illeti, hat kilométeres pufferzónát alakítana ki az orosz-ukrán határon, a szeparatisták oldalán harcoló külföldi zsoldosoknak pedig folyosót biztosítana a szabad elvonuláshoz.