Jeruzsálemet is támadja a Hamasz
Jeruzsálemben nem számítottak rakétalövedékekre. Az izraeli médiában gyakran hangoztatott álláspont szerint ez a város “védettnek" számít, mert egy esetleges becsapódás az Al-Aksza mecsetbe, az iszlám harmadik legszentebb mecsetébe beláthatatlan következményekkel járna. Korábban Tel-Avivnál is becsapódott két rakéta. A legnagyobb várost palesztin részről már előző nap is célba vették, több mint húsz év óta először.
A Gázai övezetet irányító palesztin radikális szervezet, a Hamász katonai szárnya, az Ezzeddín al-Kasszám Brigádok megerősítette, hogy rakétát lőtt Jeruzsálemre, továbbá eltalált egy izraeli harci gépet. Utóbbit izraeli forrásból nem erősítették meg. Izraeli rádiójelentés szerint jövő héten Izraelbe és a Jordán folyó nyugati partján fekvő palesztin területre látogat Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára. A médiában megjelent értesülések szerint Ban kedden érkezik Izraelbe, hogy a Gázai övezet elleni hadművelettel kapcsolatban tájékozódjon. Ban a kiszivárgott tervek szerint Jeruzsálemben izraeli, Rámalláhban pedig palesztin vezetőkkel találkozik. Nem utazik a Gázai övezetbe, az ott hatalmon lévő Hamász-kormánnyal való tárgyalás állítólag nem szerepel a napirendjén. A hadművelet megindítása után, szerdán Ban már beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Az ENSZ-főtitkár felszólította az érintetteket, hogy gyakoroljanak önmérsékletet, és tartsák tiszteletben a nemzetközi emberi jogi normákat - jelentették akkor Ban hivatalából.
Bár szárazföldi offenzíváról még nincs szó, az izraeli hadsereg pénteken 16 ezer tartalékost mozgósított. Katonai tisztségviselők szerint ugyanakkor egyelőre nem született meg a döntés új háborúról. - Izraelnek figyelembe kell vennie, hogy amikor korábbi konfliktusokban szárazföldi invázióra került sor, akkor elveszítette a nemzetközi támogatás és szimpátia jó részét – figyelmeztetett William Hague brit külügyminiszter. Catherine Ashton, az EU külpolitikai főképviselője szerint a Hamasznak le kell állnia a rakétatámadásokkal, Izraelnek viszont arányosan kell reagálnia a támadásokra.
Az izraeli-palesztin fegyveres konfliktus azonnali beszüntetésére szólított fel pénteken az orosz külügyminisztérium. Moszkvát mélységesen aggasztja az események veszélyes alakulása a Gázai övezetben és követeli az izraeli területek támadásának és a Gázai övezetre irányuló szerinte aránytalan mértékű légi- és rakétacsapásoknak a leállítását - hangsúlyozta a minisztériumi közlemény. Szergej Lavrov külügyminiszter ezzel egy időben kijelentette, hogy Moszkva nem avatkozik be a konfliktusba, de hozzátette, hogy az orosz álláspontot Vlagyimir Putyin elnök alakítja ki. A közel-keleti helyzetről szó esett Vlagyimir Putyin és Angela Merkel pénteki moszkvai megbeszélésein is. Moszkva és Berlin álláspontja igen közel áll egymáshoz - fogalmazott az orosz elnök. Vlagyimir Putyin támogatásáról biztosította a Gázai övezetben dúló erőszak leállítását célzó egyiptomi erőfeszítéseket az egyiptomi államfővel, Mohamed Murszival folytatott pénteki telefonbeszélgetés során. Angela Merkel német kancellár felszólította Kairót, hogy gyakoroljon nyomást a Hamászra az erőszak leállítása érdekében - közölte pénteken szóvivője, Georg Streiter.
Észak otthonában látja vendégül Délt
Péntek este Izraelben beköszöntött a szombati pihenőnap, amikor a vallásos emberek együtt imádkoznak a zsinagógákban. A polgári védelem felszólította a szombatot tartókat, hogy csak olyan imahelyeken gyülekezzenek, amely légiriadó esetére rendelkezik óvóhellyel. Szombaton a zsidó vallás szabályai szerint nem szabad bekapcsolni a tévé- vagy rádiókészülékeket, ezért a közszolgálati rádió úgynevezett csendes adást működtet, a bekapcsolva hagyott rádiókban nincs műsor, csak a légvédelemmel kapcsolatos és létfontosságú háborús híreket mondják be a vallásosok számára. Mivel a rakéták becsapódása előtt a légi riasztás szirénákkal, hangszórókkal történik, az izraeli polgári védelem külön gondoskodik a siketekről és a gyengénhallókról. Izraelben az ország északi, jelenleg békés településein élők hétvégi vendéglátást szerveznek a délieknek. A családok egy internetes honlapon ajánlhatják fel otthonukat vendéglátásra megjelölve az alvóhelyek számát, ugyanott jelentkezhetnek be náluk a déli országrészből érkező vendégek, akik szombati nyugalomra vágynak a légiriadók után.
Háromórás látogatást tett pénteken a Gázai övezetben Hisam Kandil egyiptomi kormányfő. A politikus a palesztin földsávot irányító Hamász képviselőivel ült le tárgyalni, és meglátogatott egy kórházat is: „Aminek szemtanúja vagyok, az egy katasztrófa. Nem lehet hallgatni: véget kell vetni az izraeli agressziónak” – fogalmazott Kandil. A péntekre virradó éjjel Izrael 130 célpontot támadott a Gázai övezetben, a Hamász pedig 11 rakétát lőtt ki a zsidó állam területére. Palesztin oldalon eddig húsz, Izraelben három a halálos áldozatok száma.
Kandil látogatásának három órájára Izrael és a Hamász is tűszünetet vállalt, ám jeruzsálemi bejelentések szerint a szélsőséges palesztin szervezet szünet nélkül folytatta a támadásokat. (Később a Hamász is a tűzszünet megsértésével vádolta meg az izraeli hadsereget.) Bár szárazföldi offenzíváról egyelőre nincs szó Gáza ellen, az izraeli hadsereg pénteken 16 ezer tartalékost szólított fel bevonulásra, miután 30 ezer katona mozgósítására kapott engedélyt Benjamin Netanjahu miniszterelnök kormányától. Új háborúra enged következtetni az is, hogy csütörtökön 12 izraeli szállítókocsi vitt tankokat és harckocsikat a gázai határhoz, és elindultak a katonákkal tömött buszok is – írja a Fox News. Az izraeli sajtó úgy értesült, hogy már pénteken várható egy szárazföldi hadművelet, de erről katonai tisztségviselők szerint még nem született meg a döntés.
Az erőszak a Hamász és Izrael között azután lángolt fel újra, hogy az izraeli erők egy „sebészi pontosságú légicsapásként” aposztrofált akcióban végeztek Ahmed al-Dzsabarival, a palesztin szervezet katonai szárnyának, az Ezzedin al-Kasszám Brigádoknak a vezetőjével. Ahogy az egész arab világ, úgy Egyiptom is mély felhördüléssel fogadta a légitámadást, amely miatt Kairó az ENSZ BT ülésének az összehívását is kezdeményezte, az Arab Liga országai pedig pénteken vitatják meg a teendő lépéseket. Ezek közül az egyik lehet, hogy Egyiptom megnyitja a határait a 2010 óta izraeli blokád alatt álló Gázai övezet felé, ahol másfél millió ember él egy kétharmad Balaton méretű területen.
Dzsabari likvidálását Izrael azzal magyarázta, hogy nem akart gyengének tűnni a folyamatos provokációk előtt, amelyet a területére indított Hamász- és Iszlám Dzsihád-rakéták jelentenek. Az Iszlám Dzsihád csütörtökön két rakétát indított Tel-Aviv felé is, ám ezek egyike sem ért célt: az első a tengerbe zuhant, a másik lakatlan területen fúródott a földbe. Izraeli kormányzati bejelentések szerint csütörtök éjjel főleg rakétakilövő állásokat próbált megsemmisíteni Gázában a hadsereg. Szemtanúk szerint az egyik támadásban félig összeomlott a palesztin belügyminisztérium épülete is. Az elmúlt napokban Izrael összesen 350 célpontra támadott rá a Gázai övezetben, ahonnan körülbelül ugyanennyi rakétát lőttek ki a zsidó állam területére.
Az arab országok közül jelenleg talán Katar örül a legkevésbé az új háborúval fenyegető konfliktusnak, egy hónapja sincs ugyanis, hogy a gazdag arab monarchia dollárszázmilliókat ígért Gázának infrastrukturális fejlesztésekre. Amikor arról kérdezték, hogy a tervezett autópályákat és a kórházat nem félti-e az esetleges harcoktól, Mohammed al-Amadi katari nagykövet úgy válaszolt: „Az emberélet többet ér, mint a tégla és az acél. Nem hiszem, hogy Izrael ezekre a célpontokra támadna. Legalábbis reméljük”.
