A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) hasábjain Székely Ervin emlékeztet az új párt vezetőinek nyilatkozataira, amelyek szerint a Tőkés László fémjelezte Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsból kinőtt EMNP stratégiai célja az együttműködés a két másik magyar szervezettel, vagyis a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) és a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Párttal (MPP). „Ebből az következik, hogy az EMNP programjában nincs alternatíva az RMDSZ és az MPP célkitűzéseihez képest, vagy ha van, akkor nem ragaszkodnak hozzá, az együttműködés - a magyarság erős képviselete érdekében - fontosabb a saját elképzelések megvalósításánál" - vonja le a következtetést a cikk szerzője. Úgy véli: az EMNP célja - mindegy, milyen áron - részt kapni a helyi és az országos hatalomból. A szerző azonban emlékeztet az új párt számára szellemi hátteret adó Tőkés László EMNT-elnök egyik korábbi beszédére, amelyben az RMDSZ-t gátlástalanul „etnobizniszelő", román nacionál-kommunista érdekeket kiszolgáló, politikai és gazdasági hatalmat ötvöző szervezetnek minősítette. A tervezett együttműködésnek csak három változata lehetséges - véli az ÚMSZ szerzője. Vagy koalícióra lép az EMNP, az RMDSZ és az MPP, és akkor egyik sem jut be a parlamentbe, hiszen ilyen pártkoalíció esetében már kilenc százalékosra emelkedne a bejutási küszöb. A második lehetőség, ha - mint Székely Ervin fogalmaz - „az EMNP makulátlan jelöltjei felkérezkednének a gátlástalanul etnobizniszelő, román nacionál-kommunista érdekeket kiszolgáló" RMDSZ listáira. „A harmadik lehetőség a pártfúzió lehetne. Az EMNP jelöltjei, az autonómia lánglelkű lovagjai beolvasztanák frissen létrehozott pártjukat az RMDSZ-be, és ott folytatnák harcukat a gátlástalan etnobiznisz ellen" - írja az ÚMSZ.

Az erdélyi Krónika vezércikkében Balogh Levente utal Markó Béla volt RMDSZ-elnök szombati marosvásárhelyi felszólalására, amelyben az új pártot - a verespataki beruházás mintájára - "politikai környezetszennyező", "politikai ciánt" tartalmazó magyarországi beruházásnak nevezte. A hatalmon levő, de pozícióit érthető módon féltő RMDSZ most „kóstolgatja" ellenfelét, így próbálva erőt és határozottságot sugallni, de a durva beszólások akár az ellenkező hatást is elérhetik - véli a szerző. Szerinte az egészséges versengésen túl a magyar alakulatok a parlamenti részvétel érdekében együttműködésre vannak ítélve. E helyzetben pedig a gőg, illetve az ellenfél eltiprására vagy kiiktatására irányuló igyekezet - érkezzék bármely oldalról is - jóval károsabb lehet a romániai magyar közösség számára, mint egy ciánkatasztrófa - állapítja meg Balogh Levente.

A Csíkszeredában szerkesztett Hargita Népe hétfői kommentárjában Isán István Csongor azt fejtegeti, hogy az RDMSZ-ből eddig kiszakadt csoportok az autonómia fogalmára építették retorikájukat. Csakhogy Romániában nem érkezett el még az a pillanat, amikor az állam felismeri az autonómiaigény jogosságát - írja a szerző. Emlékeztet, hogy az EMNP mégsem merte beleírni programjába az autonómia szót. „Valószínűleg attól féltek, hogy nem fogják őket bejegyezni" - írja a kommentátor. Székelyföld autonómiájának kérdése nem lesz egyszerűen megvitatható dolog az erdélyi magyar közösségen belül sem, mert a romániai magyarság ezt is csak közösen tudja kivívni majd, egy nagyobb egyezmény keretében - fejti ki a Hargita Népe szerzője.

A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Háromszék cikkírója, Simó Erzsébet így korholja az RMDSZ-t: a romániai magyar szervezetek közötti viszály magvát maguk vetették el, "kimarva" soraikból mindenkit, aki velük nem egy gombnyomásra-csengettyűszóra gondolkodott. Az RMDSZ, mely elvesztette tagsága túlnyomó részét, most retteg a versenyhelyzettől - olvasható a cikkben.