A kormány és a jobboldali média hiába zúdítja a közvéleményre az EU-ellenes üzeneteket, ez nem ingatja meg a lakosság Európa-pártiságát – talán ez a legjobb hír az Eurobarometer új jelentéséből.

Az eredményeket értékelve Boros Tamás, a Policy Solutions igazgatója is azt emelte ki: bár a politika legmagasabb szintjén elhangzanak bírálatok Brüsszellel szemben, ez nem tükröződik abban, ahogy a magyarok az unióról gondolkodnak.

Hatalmas lelkesedést persze nem kell elképzelni: a magyar válaszadók 35 százalékában él pozitív kép az Európai Unióról (ami még jobb is a 31 százalékos uniós átlagnál). Szabó Márk, a Central European Policy Center elemzője szerint az a kérdés, hogy a kormány részéről elhangzó állandó EU-kritika formálja-e a közvéleményt, vagy inkább az erős magyarországi bizalom az EU intézkedései iránt ellensúlyozza-e a kormány hozzáállását.

A jelek ez utóbbira utalnak. És valóban: a magyarok az uniós átlagnál jóval nagyobb mértékben bíznak az uniós intézményekben. Az Európai Bizottságnak tizenöt százalékkal magasabb a tetszési indexe (Magyarország: 50 százalék, EU: 35 százalék), az egész EU pedig tizenhat százalékkal népszerűbb idehaza (47 kontra 31 százalék).

Összehasonlításul: a saját kormányában már csak a magyarok 37 százaléka bízik. – Azon is érdemes elgondolkodni, hogy tudják-e egyáltalán az emberek, mi az Európai Bizottság – intett óvatosságra Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet ügyvezető igazgatója.

A kérdés természetesen költői; annyit Szűcs Tamás, az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője is elismert, hogy a nagyközönség nincs tisztában a bizottság felépítésével vagy működésével. (De vajon többet tud-e a magyar államigazgatás szerkezetéről?)

Derűlátásban legyőzte Magyarország a legtöbb tagállamot akkor is, amikor arra kellett válaszolni, jó irányba halad-e az EU. Az uniós átlagot hat százalékkal meghaladva, a hazai megkérdezettek 32 százaléka válaszolt boldog igennel. Sőt a magyarok a saját országuk irányát is kedvezőbben ítélik meg, e téren 30 százalék az elégedettek aránya.

Mint Boros Tamás megjegyezte, ez nagyjából egyenlő a kormány támogatottságával. A Policy Solutions igazgatója a Népszabadság érdeklődésére hozzátette, hogy tavaly ősszel, a felmérés készítésekor az emberek tényleg úgy érezték, hogy jobban élnek; újraindult a GDP-növekedés, és az optimizmust növelte a rezsicsökkentés is. Ez a javuló hangulat Magyarország és az EU megítélésére is kivetült.

Szomorúbbak – és egy bezárkózó ország képét festik elénk – azok az eredmények, amelyek azt mutatják, hogy a magyarok jelentősen kevesebbet utaznak másik tagállamba, vagy lépnek kapcsolatba másik tagállam polgáraival. Honfitársaink az európai átlagnál ritkábban néznek idegen nyelvű tévéműsort, vagy olvasnak idegen nyelvű újságokat, könyveket.

Noha mindannyian ismerjük a szlogent, hogy az EU fő előnye a béke és a jólét garantálása, ez a mítosz –Szabó Márk szerint – már 2008 tájékán szétesett. Az elemző azzal érvelt: a válság kitörésével kiderült, hogy a végtelenségig adósságból finanszírozni a jólétet tagállami szinten nem lehet, és a polgárok ráébredtek arra is, hogy az Európai Unió nem mindenható.

Arra az égető kérdésre pedig, hogy miként tud az EU választ adni a válságra, a mai napig nem érkezett felelet.

Bírálta is a felmérést Mráz Ágoston, mert szerinte az Eurobarometer több kérdésnél elkövette a közvélemény-kutatók alaptévedését: olyan dolgokról érdeklődött, amelyekről az embereknek nincs véleményük.

Így például kiválóan hangzik, hogy a bankunió vagy a pénzügyi koordináció magyarországi támogatottsága magas, de vajon hányan tudják megmondani, mi fán terem ez a két kezdeményezés?