Heves harcok a mali hegyekben

Tizenhárom csádi katona és 65 iszlamista halt meg a heves harcokban Mali északi részén. A szélsőségesek a hegyekbe húzódtak, a katonák innen próbálják meg kiűzni őket. A Pentagon száz katonát küldött Nigerbe, innen irányítják majd a drónokat.

Franciaország januárban avatkozott be a mali konfliktusba, mikor az al-Kaidával is kapcsolatban álló iszlamisták már a fővárost, Bamakót fenyegették. A városokból sikerült őket kiűzni, a Mali északi részét tavaly április óta irányításuk alatt tartó szélsőségesek azonban a hegyekbe menekültek, innen próbálják meg most kiűzni őket azok az afrikai csapatok, amelyeket a francia misszió kezdete után küldtek a környező afrikai országok.

A pénteki összecsapások helyszíne a Kidal régióbeli Adrar des Ifoghas hegytömb volt, a csádi hadsereg közlése szerint tizenhárom csádi katona és 65 iszlamista halt meg a heves harcokban. A francia katonák a városok ellenőrzését folyamatosan átadják az afrikai csapatoknak, Kidalt a hónap elején 1800 csádi katona vette át, írja a BBC.

Eközben Gaóban a francia egységek támogatásával tovább folyt a mali katonák és a szélsőségesek közötti harc. Csütörtökön már azt mondták, hogy sikerült visszafoglalniuk a városházát, amelyet az iszlamisták egy nappal korábban szálltak meg.

Barack Obama amerikai elnök pénteken a kongresszussal közölte, hogy a Pentagon mintegy 100 katonát vezényelt a nyugat-afrikai Nigerbe, hogy azok pilóta nélküli repülőgépeket irányítsanak Mali légterébe, az így szerzett hírszerzési adatokat pedig megosztják majd a francia erőkkel.

Az elnöknek a törvényhozáshoz intézett levele szerint az amerikai katonák szerdán érkeztek meg Nigerbe, ahová a saját védelmük és biztonságuk szavatolásához szükséges fegyvereket vittek magukkal. Obama szerint az információ-megosztásból a franciák mellett az Egyesült Államok más, regionális partnerei is részesülnek.

Az Egyesült Államok és Niger januárban írta alá az amerikai katonák státusáról szóló megállapodást, amely megnyitotta az utat azelőtt, hogy a nyugat-afrikai országba fegyvertelen drónok és katonai személyzet érkezzenek. Az Egyesült Államok Afrika több pontján is állomásoztat drónokat és kémrepülőgépeket, de csak egyetlen állandó drónbázissal rendelkezik, a kontinens "szarván", Dzsibutiban. Az a támaszpont azonban csaknem 5 ezer kilométerre található Malitól.

A január végén megjelent amerikai lapértesülések szerint Washington nem zárja ki, hogy az iszlamista fenyegetés erősödésével rakétacsapásokat is végrehajthat az egyelőre csak felderítést végző Predator drónokkal. A személyi állomány a jelenlegi száznak a háromszorosára is felduzzasztható. A drónokat az észak-nigeri Agadez város térségében fogják állomásoztatni, a mali, algériai és líbiai határ közelében.

Washington eddig alapvetően csapat- és teherszállító, valamint légi utántöltő gépekkel támogatta Párizs katonai fellépését. A két ország a hírszerzés terén is együttműködik. Az amerikaiak, akik kerülik a közvetlen fegyveres beavatkozást, tűzvezetési koordinátákkal látják majd el a francia harci gépeket.

Az amerikai törvények értelmében Washington nem nyújthat közvetlen támogatást a bamakói kormányt tavaly megdöntő mali hadseregnek. A mali felkérésre beavatkozó francia erőknek nyújtott segítségnek azonban nincs jogi akadálya.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.