1939. augusztus 23-án írták alá a Molotov-Ribbentrop paktumot, amelyben Hitler és Sztálin megegyezett a befolyási övezetek felosztásáról, és amely sokak szerint a náci Németországnak lehetőséget adott arra, hogy megindítsa a második világháborút, Sztálinnak pedig arra, hogy lerohanja a balti államokat és fél Lengyelországot.

Molotov, ministre soviétique des Affaires étrangčres, signant le pacte germano-soviétique de non-agression. Debout, derričre lui, Joachim von Ribbentrop et Joseph Staline. Moscou (URSS), 23 aoűt 1939. US-9990

Az eseményt, melyre pont 70 évvel ezelőtt került sor, már rég nem a titok köde lengi be. A szövetségesek annak példányait megtalálták a megszállt Németországban és publikálták a háborút követően, a Szovjetunió azonban 1989-ig nem volt hajlandó elismerni létezését. Azóta számos kommentár és politikai nyilatkozat hangzott el, bár az utóbbi időben az orosz közgondolkodás mintha e téren is visszakanyarodnék a szovjet állásponthoz, rehabilitálva a megállapodást.

A RIA Novosztyi két nagyinterjút is készített az évforduló kapcsán. Megszólaltatta Alekszander Csubarijan akadémikust, az Orosz Tudományos Akadémia Történeti Intézetének vezetőjét, aki elismerte: az akkori orosz magatartással kapcsolatban joggal fogalmazódhatnak meg morális vádak. Ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy 1989 után orosz részről e téren már mindent megtettek, és ideje lenne komolyan felsorakoztatni azokat az érveket is, amelyek mentik Sztálin egykori üzletelését a nácikkal. Leginkább a demokratikus Nyugat és Hitler müncheni megállapodását tartja ilyen körülménynek.

Ezt - állapítja meg a történész - Sztálin okkal tekinthetett ellene irányuló cselekedetnek, mely aztán szabad kezet adott neki, hogy maga is megkösse Hitlerrel a saját külön megállapodását.

Az akadémikus úgy látja, a háborút követő orosz megszállás különféle következményekkel járt Kelet-Európában, attól függően, hogy a franciák, britek és leginkább az amerikaiak hogyan viszonyultak az adott kérdéshez. A Szovjetunió épp úgy jelen volt Finnországban, mint Lengyelországban. Ha a Nyugat megfelelő határozottsággal lépett volna fel, akkor Lengyelország számára is megmaradhatott volna a finn opció. De még Churchillt sem izgatta túlságosan Kelet-Európa sorsa, különösen nem mondjuk a balti államoké.

A hírügynökség interjút készített Vjacseszlav Nyikonovval, Molotov unokájával is, a politikatudományok doktorával, aki jelenleg az Orosz Világalapítvány elnöke. Szerinte Molotov „soha nem bánta meg, hogy megállapodást kötött a nácikkal", mert ezzel - véleménye szerint - időben elodázhatta Hitler támadását a Szovjetunió ellen.

Forrás: globusz.net