A hétfői hágai ítélet szerint Hartmann tudatosan sértette meg a testület szabályzatát, emellett a büntetéssel a törvényszék  elrettentő példát is kíván állítani. A korábbi újságíró Florence Hartmann 2000 és 2006 között dolgozott Carla  Del Ponte akkori főügyész szóvivőjeként. Távozása után könyvet írt,  és több cikket publikált a törvényszék munkájáról. Ezekben tett  közzé néhány olyan információt, amelyet csupán belső tájékoztatásra szántak.

Sajtóértesülések szerint olyan feljegyzésekről van szó, amelyek  a délszláv háborús időkben tartott belgrádi legfőbb védelmi tanácsi  üléseken készültek, de máig titkosan kezelendők. A dokumentumok Szlobodan Milosevics egykori jugoszláv államfő perében kerültek szóba.

Hartmann védői a per során azzal érveltek, hogy más újságírók  már a volt szóvivő előtt hozzáfértek az anyaghoz, és bírák is hoztak  belőle nyilvánosságra részleteket ítéletek felolvasásakor. Ezt az érvet a bírák most elutasították, és leszögezték, hogy  egy információ mindaddig bizalmas marad, amíg a testület kimondottan  másképp nem dönt. Elismerték ugyanakkor, és enyhítő körülményként  figyelembe is vették, hogy néhány részlet már valóban előzőleg  nyilvánosságra került.

A törvényszék értésre adta: azért is fontosnak tartja a bizalmas  információk titokban tartását, hogy ne könnyítsék a még folyó  háborús bűnperek vádlottjainak dolgát. Az ítélet indoklása szerint az ilyen információk  kiszivárogtatása visszatarthat egyes kormányokat attól, hogy  együttműködjenek a törvényszékkel.

Egyes elemzők úgy vélik, hogy a most szóban forgó feljegyzések  adalékot jelenthettek Bosznia-Hercegovinának azokhoz a  beadványokhoz, amelyekben népirtásért igyekezett beperelni Szerbiát. Hartmann akár hét év börtönre és 100 ezer euró pénzbüntetés is  ítélhető lett volna. Korábban hozott hasonló ítéletek is beérték azonban néhány ezer eurós pénzbírsággal.