Megérkezett Madridba hét kubai politikai fogoly
Hét kubai fogoly, mintegy harminc családtagjukkal együtt megérkeztek Havannából Madridba spanyol menetrendszerinti repülővel. Ez az első csoport abból az 52 ellenzékiből - valamennyien a 2003 tavaszán elítéltek -, akiknek szabadulását Raúl Castro július 7-én ígérte meg Jaime Ortega havannai érseknek és Miguel Ángel Moratinos spanyol külügyminiszternek.
Érkezésükkor valamennyiük nevében Julio César Gálvez olvasott fel egy nyilatkozatot, amelyben reményét fejezte ki, hogy mielőbb valamennyi máskéntgondolkodó fogoly elnyeri a szabadságát Kubában. Ricardo Gonzalez szabadúszó újságíró, aki a Riporterek határok nélkül tudósítója is volt, s húsz évi büntetést kapott, majd négy műtéten is átesett a börtönkórházban, külön is köszönetet mondott a kubai egyház és a spanyol kormány erőfeszítéséért.
Mint az El País írta, hétfőn a foglyok a havannai központi börtönből utaztak ki közvetlenül a repülőtérre, ahol találkoztak hozzátartozóikkal. A spanyol konzulátus munkatársai mindannyiuknak vízumot adtak, szimbolikusan jelezve, ha úgy döntenének, visszatérhetnek Kubába. Egy hete a spanyol külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy erre ígéretet kapott a havannai hatóságoktól, s ennek megfelelően Kubában nem fogják vagyonukat, ingóságaikat lefoglalni. A lap értesülése szerint a kubai egyház már 26 fogollyal vette fel a kapcsolatot, közülük hat jelezte azt, hogy szabadulásukat követően inkább Kubában maradnának. Meg nem erősített hírek szerint – lapzártánk után - éjszaka újabb fogolycsoport indulhat repülővel Madridba. Egyébként az Egyesült Államok és Chile is bejelentette, hogy kész befogadni a foglyok közül. Elképzelhető, hogy néhányuknak Spanyolország csak tranzitállomás lesz.
Az első fogolycsoport indulásával szinte egy időben Fidel Castro egy majd másfél órás televíziós kerekasztal műsorban szerepelt - a hasi műtéte, tehát négy éve első ízben. A közelmúltban már megjelent egy tudományos konferencián - jelezve, hogy viszonylag jó egészsági állapotnak örvend. A hétfő esti beszélgetésben nem került szóba a politikai foglyok ügye, akiket még az ő időszakában, 2003-ban ítéltek el az USA zsoldjában elkövetett hazaárulás vádjával. (A keddi Granmában sem jelent meg hír az első fogolycsoport szabadulásáról.)
Fidel – aki augusztusban lesz 84 éves, s hivatalosan 2008 tavaszán adta át formálisan is az állam- és kormányfői hatalmat öccsének, Raúlnak – elsősorban az Egyesült Államok fegyverkezésével és a közel-keleti helyzettel, így egy szerinte küszöbön álló Irán elleni amerikai és izraeli támadás veszélyével foglalkozott a televíziós műsorban. Több ízben is papírról olvasott fel szövegeket egy asztalnál ülve, miközben a riporteren kívül két tudományos szakértő is hozzászólt. Feltételezhető, hogy az adás nem volt élő, noha történt utalás 24 órával korábbi hírre is.
Újdonságot Fidel nem igen mondott, a Granmában rendszeresen olvasható írásainak egyikében már kitért az Iránt fenyegető esetleges légicsapásra. Mindenestre megjelenésének időzítése a kubai televízióban - s ezzel az üzenet, hogy vele még mindig számolni kell - újdonság-értékkel bírt a világsajtóban is. Éppen amikor a politikai foglyok első csoportja Raúl Castro ígéretének megfelelően távozhatott Havannából.
