Herczog Edit és a Tavares-vita: 'Nem mi írtuk a jelentést'
A képviselő asszony azt a pályázatát tette nyilvánossá képviselői honlapján, amellyel az MSZP új EP-képviselői jelöltségre jelentkezik. Ebben azt írta, a jelentés „összeállítása elsősorban Göncz Kinga és Tabajdi Csaba érdeme, végigharcolásában mindannyian részt vettünk”. – Nem mi írtuk a jelentést, az összeállításában vettünk részt, és az elfogadtatásáért mindent megtettünk – fejtette ki Herczog Edit, aki azt is elmondta, ők azon dolgoztak, hogy a szankciók lehetősége teljesen kikerüljön a jelentésből.
A képviselő asszony felidézte, 2011-ben a médiatörvény miatt Orbán Viktornak Strasbourgban kellett védekeznie, amikor is a miniszterelnök mindenkit meghívott Magyarországra, aki kíváncsi az ottani folyamatokra. Herczog Edit elmondása szerint Guy Verhofstadt, a liberális EP-frakció vezetője ezen felbuzdulva győzte meg a házbizottságként működő, az EP elnökéből és a frakcióvezetőkből álló testületet, hogy valóban vizsgálják meg a magyarországi fejleményeket egy jelentés keretében. – A liberális frakcióvezető ott többséget szerzett, innentől kezdve a jelentést eltüntetni nem lehetett – kommentálta a képviselő asszony.
Tavares sokakkal beszélt, de velem nem találkozott – szögezte le Herczog Edit a jelentéstevő Rui Tavares zöldpárti portugál képviselővel kapcsolatban. – Biztos, hogy nem mi mondtuk tollba – közölte a képviselő asszony a jelentésről. A jelentéstervezethez tavasszal több száz módosítójavaslat érkezett, amelyet át kellett tekinteni, és összedolgozni. Több fideszes EP-képviselő is benyújtott javaslatokat, az alapjogi szakbizottságban alelnökként dolgozó Göncz Kinga is több módosítót jegyzett. Ez – tette hozzá Herczog Edit – minden jelentés esetében így működik. Mint mondta, Tabajdi Csaba delegációvezető, és ő maga, mint frakcióvezető-helyettes a többség megszerzésén dolgozott Mesterházy Attila pártelnök utasítása alapján, mely szerint olyat nem lehet megszavazni, amely magyar érdekeket sért. – Egyetlen szocialista sem szavazott meg szankciókat – mondta Herczog, aki hozzátette, azt viszont nem lehet lemondani, hogy a Fidesznek sikerült volna az Európai Néppártot összetartani, hiszen több mint 70 képviselő nem szavazta le a Tavares-jelentést a plenárison.
Szégyellje magát a miniszterelnök, hogy ide kellett jönnie, hogy egyáltalán jelentést kellett írni a magyar alapjogok helyzetéről – mondta a képviselő asszony, aki szerint a magyar kormány tevékenységének eredménye, hogy jelentésig fajult a dolog. Elmondta, a magyar szocialista delegáció azon dolgozott, hogy szankciók ne kerüljenek bele a jelentésbe. Mint emlékezetes, a liberális frakció még a plenáris szavazás előtt is olyan módosítót nyújtott be, ami beindította volna a hetes cikkben foglalt eljárást. Herczog kifejtette: az első szempont az volt, hogy a magyarokat nem lehet megbüntetni a kormány miatt, a másik, hogy nem szabad az EU-ellenes erőket segíteni, nem szabad megutáltatni az EU-t, mert az a Fidesz, és nem a progresszív oldal narratívája. – Részt vettem ebben a munkában, és büszke vagyok rá – mondta a képviselő asszony. A Tavares-jelentéssel kapcsolatban Herczog Edit megjegyezte: ez az EP többségének véleménye. Hozzátette: „Négy szocialista nem tudja irányítani a több mint 700 fős EP-t.”
2012 februárjában született az a határozat, mely alapot szolgáltatott a Tavares-jelentésnek. Azt a határozatot az EP 315 igen szavazattal, 263 ellenszavazattal, 49 tartózkodás mellett elfogadta. A határozattervezet a szocialista, liberális, zöld és radikális baloldali frakciók közös kezdeményezése volt. Ekkor is a liberális és zöld képviselők ragaszkodtak a hetes cikk kilátásba helyezéséhez. Akkor Tabajdi, a magyar szocialista EP-delegáció vezetője úgy nyilatkozott: „Sem a korábbi, sem a mostani állásfoglalásokban nem szerepel egyetlen olyan mondat, amely elítélné Magyarországot, vagy a magyar állampolgárokat bármilyen módon bírálná. A kritika az Orbán kormánynak szól, azonban az Orbán kormány nem egyenlő Magyarországgal”.
Idén júliusban 370 igen, 249 nem szavazattal és 82 tartózkodás mellett megszavazta a Tavares-jelentést a 766 fős Európai Parlament. 701 képviselő volt jelent a szavazásnál. A baloldali-liberális blokk egységesen szavazott, és bőven volt néppárti tartózkodás (az Európai Néppárt frakciója 274 fős összesen), ám mivel a szavazás titkos, a pontos arányokra csak találgatni lehet.
Az azonban világos volt, az EP-ben a közelmúltban Magyarországgal kapcsolatos szavazások sorában a Tavares-jelentés alkalmával volt a legnagyobb az igen-nemek közti különbség, és a tartózkodók aránya. 2011 márciusában a médiatörvénnyel kapcsolatos állásfoglalást 316 igen, 246 nem, 33 tartózkodással, 2011 júliusában az alkotmánnyal kapcsolatos állásfoglalást 331 igen, 274 nem és 54 tartózkodással, a 2012. februári határozatot, amely a Tavares-jelentésnek adott életet, 315 igen, 263 nem és 49 tartózkodással fogadták el.
Tabajdi Csaba akkor a szavazás után közölte: „Jó lenne, ha a Fidesz abbahagyná a kommunistázást és a hazaárulózást”. Azt is közölte, meg kéne köszönniük a magyar szocialistáknak, és az európai szocialistáknak, hogy a Tavares-jelentésben nincs benne semmiféle szankció, forráselvonás vagy szavazatmegvonás.
