Az akcióval a Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért Mozgalom a Fico-kormány döntése ellen tiltakozott, amely a helyi népszavazás eredménye ellenére nem ment bele abba, hogy a települést szlovákul is Perednek nevezzék. Röviddel a táblacsere után a járási rendőrkapitányság bejelentette, hogy lopás miatt ismeretlen tettesek ellen nyomozást indítottak, mire az érintettek vasárnap közölték, hogy a szlovák helységnév-táblákat nem lopták el, mert azok mindegyike állami tulajdon, hanem postán elküldték azokat Robert Kalinák pozsonyi belügyminiszternek és Jana Dubovcová ombudsmannak.

„Az állami szervek ismételt rosszindulata, valamint a kormány legutóbbi, a peredi népakaratot durván megsértő döntése után helyi és más dél-szlovákiai aktivistáink számára pusztán a polgári engedetlenség eszköze maradt. Ezzel szeretnénk felhívni az ország és világ figyelmét erre a tarthatatlan helyzetre. Ez az ügy már nem csak a kétnyelvűségről szól, hanem a legalapvetőbb demokratikus értékek sárba tiprásáról, mely ennek a köztársaságnak minden polgárát károsítja. Ezért nem csak magunkra, hanem az összes demokratikusan gondolkodó emberre érezzük sértőnek a vandalizmus vádját. Mi marad az egyénnek, ha az elvileg demokratikusnak nevezett állam a törvényesség álarca mögé rejtőzve a legalapvetőbb emberi jogokat és a helyi népakaratot sérti meg?” – hangsúlyozzák a lapunknak is eljuttatott közleményben.

Tavaly helyi népszavazást tartottunk nagyközségünk szlovák megnevezéséről, s a lakosság csaknem hetven százaléka támogatta azt az indítványunkat, hogy mindkét nyelven a Pered megnevezést használjuk, amely egyébként szláv eredetű. A Fico-kabinet az államnyelvtörvényre hivatkozva, mégis lesöpörte polgáraink akaratát, s újra megsértette az önkormányzatiság elvét – nyilatkozta lapunknak Borsányi Gyula polgármester. Elmondta azt is, hogy Peredet először 1237-ben említik az írásos emlékek. Azóta egészen 1948-ig magyarul és szlovákul is így nevezték a települést. Ekkor kormányrendelettel erőszakolták rájuk a Tesedikovo elnevezést. – Mi tiszteljük Tessedik Sámuel munkásságát, a gazdasági szakoktatásban és más területen szerzett elévülhetetlen érdemeit, ám az egykori szarvasi evangélikus lelkésznek nem volt semmilyen kötődése sem Peredhez – tette hozzá.

Élesen bírálta a pozsonyi kormány döntését, valamint a rendőrség ügyködését, s támogatta a Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért tiltakozását Érsek Árpád is. A Híd parlamenti képviselője megkeresésünkre kifejtette: – Köztudott, hogy a második világháború után nacionalisták több mint hatszáz felvidéki, magyarok vagy németek lakta település szlovák megnevezését változtatták meg. Leggyakrabban a szlovák történelemből ismert vagy alig ismert személyek nevét kapták meg. Így lett például Párkányból (szlovákul korábban Parkan) Stúrovo, Bősből (Bes) pedig Gabcíkovo. Nem sokkal a rendszerváltás után néhány önkormányzat gyorsan lépett, s az akkori kabinet engedélyezte a névváltozást. Ennek köszönhetően Safárikovo visszakapta szlovákul is a történelmi Tornalja megnevezést, a Győrhöz közeli Nagymegyer pedig Calovo helyett a többség nyelvén ismét Velký Meder lett. Sajnos, a hasonló kezdeményezéseket néhány hónap múlva a szlovák nacionalisták leállították, most pedig Robert Fico kormánya is beállt közéjük – mutatott rá a politikus.