Kroes válaszolt, helyre tette Szájert
Szájer József február közepén, egy Magyarországról szóló EP-vita nyomán fordult Kroeshöz, többek között azt sérelmezve, hogy a holland biztos a meghallgatáson kilépett pártsemleges szerepéből, és állítólag arról beszélt, hogy Magyarországon korlátozzák az etnikai kisebbségek jogait és megfigyelés alatt tartják őket.
Kroes pénteken válaszolt a vádakra. Levelében a holland biztos előrebocsátja, hogy „amint ő is megerősítette, az elmúlt egy évben konstruktívan együttműködött a magyar kormánnyal a vitatott médiatörvény módosításaival kapcsolatban, hogy a jogszabály megfeleljen az Európai Unió ezen a területen érvényben lévő, korlátozott szabályainak.”
„A sajtószabadság és a médiapluralizmus tiszteletben tartása valójában nem csupán arról szól, hogy az uniós és nemzeti jog megfelelően kerül-e alkalmazásra, hanem, s ez még fontosabb is, ezeknek az alapvető elveknek a gyakorlatba való átültetéséről és támogatásáról” – szögezi le Kroes.
A holland biztos azzal rázza le magáról az elfogultság és a kettős mérce gyanúját, hogy feladata és kötelessége minden tagállamban figyelni, tiszteletben tartják-e a média szabadságának védelmét; mint emlékeztet, ezt saját hazájával, Hollandiával kapcsolatban is megtette, amikor felszólalt a bevándorlók feljelentéséről szóló kezdeményezés ellen. (Hollandiában a Geert Wilders-féle szélsőséges Szabadságpárt honlapján lehet feljelenteni a „gyanúsan viselkedő” bevándorlókat.)
„Nem végeznénk feladatunkat megfelelően, ha (…) nem kérnénk arra a magyar kormányt, hogy kötelezze el magát az Európa Tanácsnak a véleménynyilvánítás és a média szabadságára vonatkozó ajánlásainak betartása mellett. Ezeknek az értékeknek való megfelelést teljesíteni kell” – hangoztatja Kroes annak kapcsán, hogy Szájer a szemére veti, a biztos egy olyan jelentés elvárásainak a teljesítésére kérte fel Budapestet, amely még el sem készült. (Magyarország tagja a 47 európai országot tömörítő strasbourgi szervezetnek.)
Ami a kisebbségekkel kapcsolatos állítólagos kijelentéseit illeti, Kroes azt írja, ő soha nem hozott fel semmilyen általános vádat a kisebbségek magyarországi védelmével kapcsolatban. Ezt a cáfolatot igazolja egyébként Szájer brüsszeli néppárti frakciótársa, a szintén fideszes Járóka Lívia is, aki saját levelében arra mutat rá, hogy a holland biztos világossá tette, nem akar egyes személyek által tett nyilatkozatok alapján ítéletet mondani. (Írásában Szájer hosszan foglalkozik azzal, hogy Kroes csak egy meg nem nevezett tanácsadóra hivatkozva bírálja az Orbán-kormány kisebbségpolitikáját.)
„Az Európai Bizottság mindig is nyitott volt arra, hogy különböző forrásokból első kézből kapjon információkat, beleértve a magyar hatóságokat is, annak érdekében, hogy minden helyzetet pártatlan és megalapozott módon tudjon értékelni” – zárul Kroes levele.
