Észak-Korea egy héten belül háromszor adta jelét békülési szándékának Szöullal, kezdeményezve a tárgyalások felvételét. Phenjan egyebek között javasolta, hogy térjenek vissza a dél-koreai vállalatok emberei a keszongi, a határ északi oldalán lévő közös ipari parkba, illetve újítsák fel a déli turistacsoportok látogatásait az ugyancsak északi Gyémánt hegyhez. Szöul azonban elutasító választ adott egyetlen konkrét ügyet, a tavaly megszakított vöröskeresztes forródrót helyreállítását leszámítva. Szöul nemet mondott a január 27-ére javasolt tárgyalásokra, hangoztatva, hogy Észak-Koreának előbb bizonyítania kell a kapcsolatok normalizálására irányuló szándékának komolyságát. Eszerint Phenjannak el kell ismernie felelősségét két múlt évi agressziójáért, ami a feszültség éleződéséhez vezetett: a Cheonan hadihajó elsüllyesztését, amely 46 tengerész életébe került, illetve a Jonpjong-sziget novemberi ágyúzását. Északnak a nukleáris lefegyverzés terén is tanúbizonyságot kell tennie elkötelezettségéről - nyomatékosították Délen.

Lee Jong-joo, a dél-koreai egyesítési minisztérium szóvivője szerint Phenjan „hamis békeoffenzívájának” a valódi célja egyrészt a szinte egyedüli valutabevételi forrásának, másrészt a déli segélyszállítmányoknak az újraindítása. A Rodong Sinmun, a Koreai NDK központi lapja szerdai számában „nemzetellenesnek” minősítette Szöul reagálását, s elutasította, hogy előfeltételeket állítsanak a kormányzati tárgyalásokhoz.

A még múlt év végi „akár nukleáris összecsapásba torkolló visszacsapásokkal” való phenjani fenyegetésekhez képest akár meglepőnek is tűnhet a mostani békülési gesztus. A háttérben alighanem Észak-Korea ellátási nehézségei, másrészt a diplomáciai mozgások játszhatnak szerepet. A héten Pekingben tárgyalt Robert Gates amerikai védelmi miniszter, aki miután Hu Jintao elnökkel találkozott, azt nyilatkozta, hogy Észak-Korea öt éven belül interkontinentális ballisztikus rakétái és nukleáris fegyverei képességének növelésével közvetlen fenyegetést jelenthet az Egyesült Államokra. Kína - amelyre eddig Phenjan a diplomáciában és a segélyezésben is számíthatott - most azt közölte, hogy osztozik a koreai félsziget ügyeit illetően „az érdekekben és a célokban” az Egyesült Államokkal. Így fogalmazott legalábbis tegnap Cui Tiankai külügyminiszterhelyettes, felvezetve Hu elnök jövő heti washingtoni látogatását. Más kérdés, hogy közben Peking kitart az Észak-Korea nukleáris leszerelését célzó hatoldalú tárgyalások mielőbbi felújítása mellett.

Gates, miután megtekintette a kínai Nagy Falat, továbbutazott Japánba, majd pénteken Szöulban vizitel. Nyilvánvalóan mindkét helyszínen a Phenjannal szembeni taktika egyeztetése lesz a középpontban. Az Egyesült Államok 28 ezer katonáját állomásoztatja Dél-Koreában, s további majd 50 ezret Japán területén.