A hírt a Mediafax hírügynökség közölte kedden egy elnöki átiratra hivatkozva: ebben Traian Basescu államfő kéri a bukaresti törvényhozás hozzájárulását a létszámnöveléshez. A március 27-i keltezésű dokumentum szerint az Egyesült Államok egy legfeljebb hatszáz fős, gyors reagálású tengerészgyalogos-egységet és több katonai légi járművet vezényelne a fekete-tengeri bázisra. Ezzel a támaszponton állomásozó amerikai katonák száma 1600 főre emelkedne.

A válság miatt Románia már a júliusban várható első költségvetés-kiegészítéskor megnöveli a hadsereg kiadásait, jövőre pedig emeli az ágazat részesedését a büdzséből. Erről Basescu elnök nyilatkozott a minap a védelmi minisztérium tavalyi mérlegének bemutatása alkalmából. Az elnök (egyben a román fegyveres erők főparancsnoka) hangsúlyozta, hogy Oroszország kiszámíthatatlansága miatt minden változatot és lehetséges válaszreakciót számba kell venni.

– Már nem mondhatjuk, hogy elszigetelt eseteknek tekintjük a 2008-as incidenseket, amikor az Orosz Föderáció elfoglalta Abháziát és Dél-Oszétiát. Világos, hogy 2008-ban Grúzián volt a sor, 2014-ben Ukrajnán, és bármelyik politikus vagy katonai stratéga fel kell hogy tegye magának a kérdést: mi következik? – érvelt a román elnök.

A román védelmi tárcának éppenséggel volna mire fordítania a beígért többletforrásokat. A hadsereg felszerelései 85 százalékban elavultak, jelentős részük még 1990 előtt került le a gyártószalagról. Igaz, új felszerelésekre a megnövelt költségvetésből sem futja. Ezért sajtóhírek szerint tárgyalások folynak az amerikaiakkal, hogy az Afganisztánból kivonandó felszereléseik egy részét adják át a román hadseregnek. A lehetőség annak kapcsán merült fel, hogy az Egyesült Államok 20-30 ezer katonája a kirgizisztáni Manasz támaszpont helyett a Kogalniceanut használva tér haza Afganisztánból. Románia Portugáliától vásárolna – amerikai közvetítéssel – ugyancsak használt F–16-osokat, lejárt üzemidejű MiG–21-es vadászgépei pótlására.

Victor Ponta miniszterelnök szerdán az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy Romániának vállalnia kell egy feszült térségben betöltött határország szerepét és folytatnia kell védelmi költségvetésének a növelését a GDP két százalékának az eléréséig. Ponta erről egy Románia NATO-csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából rendezett konferencián beszélt. „Ami Ukrajnában és főleg a Krímben történt, ráébresztette az európai közösséget és a NATO-t, hogy súlyos biztonsági kockázatok vannak ebben a térségben, és azok a befagyott konfliktusok, amelyekről legszívesebben megfeledkeznénk, legyen szó Grúziáról, vagy a Dnyeszter-mellékről, mind potenciális tűzfészkek” – fogalmazott a kormányfő.