Hatott a bevándorlás elleni hecckampány

„Ha 30 százalék alá süllyed a szociáldemokrata párt Stájerországban, az azt jelenti, hogy elveszítette a választók bizalmát, s nekem le kell mondanom tartományi miniszterelnöki pozíciómról” – jelentette ki a vasárnapi helyhatósági választások előtt a 62 esztendős Franz Voves (SPÖ), aki 2005 óta irányítja a stájer tartományt. A 29,2 százalékos választási eredmény azonban, noha 9,2 százalékkal elmarad az 5 évvel ezelőttitől, meggondolásra késztette: már a szavazás napján kijelentette, hogy marad.

Voves az elmúlt öt esztendőt a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) élén álló Hermann Schützenhöferrel vezetett koalícióban csinálta végig. A korábbi állandó hatalmi súrlódást félretették, reformszövetséget hoztak létre, hogy a tartományi döntések gyorsabbak, hatékonyabbak legyenek. A helyhatóság létszámát is csökkentették, az új tartományi parlamentben például mostantól 48 képviselő kap majd helyet az eddigi 56 helyett. Ezek a racionalizáló intézkedések azonban inkább kívülről, főleg szövetségi szinten arattak elismerést, a stájer lakosságot sokkal inkább izgatta, hogy a munkanélküliség nő, menekülteket kényszerítenek a tartományra, netán romlani fog a közbiztonság. Ezért a szociáldemokrata SPÖ-vel összekapaszkodott Néppárt is megkapta a magáét: 8,2 százalékot veszített az előző eredményéhez képest.

Franz Voves (b) és a Szabadságpárt stájerországi jelöltje, Mario Kunasek
Franz Voves (b) és a Szabadságpárt stájerországi jelöltje, Mario Kunasek
Heinz Peter Bader / Reuters

A két kormányzó párttól Stájerországban elvett voksokat szinte maradéktalanul a külföldiek ellen harcosan fellépő Szabadságpárt (FPÖ) kapta, 16,5 százalékkal többen szavaztak rá, mint 2010-ben. A végeredmény (29,2 százalék SPÖ, 28,5 százalék ÖVP, 27,1 százalék FPÖ) azt jelenti, hogy három hasonló méretű politikai erő jött létre, amely közül bármelyik kettő képes kormányt alakítani. Voves és Schützenhöfer együtt akarják folytatni – még akkor is, ha az ÖVP stájer vezetője a választási finisben saját útra lépett, és szembefordult a banktitok gyakorlati megszüntetését jelentő országos kormányhatározattal.

Az FPÖ-nek Burgenlandban sem kellett mást csinálnia, mint hátradőlnie és hagyni, hogy az önállóan kormányzó SPÖ, illetve a tartományban gyenge vezetővel rendelkező Néppárt küszködjön a menekültproblémával, illetve a magyar és szlovák vendégmunkások beáramlásából adódó gondokkal. Hans Niessl miniszterelnök az elemzések szerint annyira idegenellenes, bezárkózáspárti vonalat vitt, hogy a 76 százalékos részvételű voksoláson sikerült megtartania a szavazatok 41,9 százalékát – más kérdés, hogy az egyedüli kormányzáshoz ez már nem elég. Vagy a 29,1 százalékot elért, azaz 5,5 százalékot veszített Néppárttal áll össze, vagy a 6 százalékos növekménnyel 15 százalékra erősödött FPÖ-vel. Niessl a kampányban komolyan meglengette, hogy a Szabadságpárttal alkot majd koalíciót.

„Helyes lenne, ha tartományi szinten koalícióba emelnék az FPÖ-t, hogy a például európai szinten is megoldhatatlannak látszó menekültügyben a hecc helyett konkrét megoldásokkal álljon elő, vállaljon felelősséget a nehéz időkben” – jelentette ki az osztrák állami televízió vasárnap esti elemző műsorában Heidi Glück kommunikációs szakértő, aki 2000–2006 között az FPÖ-t koalícióba hívó néppárti kancellár, Wolfgang Schüssel tanácsadója volt.

A vita többi résztvevője is úgy gondolta, hogy a hagyományos nagy pártoknak tudomást kell venniük az országban uralkodó proteszthangulatról: vége a „retrónak”, új stratégiát kell találni. A Zöldek pillanatnyilag nem elég erősek ahhoz, hogy csak velük kormányképesek legyenek a nagyok, igaz ez még akkor is, ha mindkét választási helyszínen 6,4 százalékra tudták emelni szavazati részesedésüket.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.