A „kínai kártya” – legalább a pekingi semlegesség biztosítása – az egyik kulcs az oroszok kezében a diplomáciai elszigetelődéssel szemben. Éppen egy hónappal ezelőtt, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa a krími orosz agresszió és a nemzetközi közösségben el nem ismert népszavazás kapcsán szavazott, Peking kifejezte ellenérzését. A BT másik nem nyugati állandó, vétójoggal rendelkező tagjaként tartózkodott, s ezzel magára hagyta ugyan Moszkvát, de hátba azért nem szúrta: nem állt Washington, London és Párizs mellé.

Most Lavrov vizitje elé időzítve a pekingi Global Times, amelyet az MTI szemlézett, azt írta: a fontos kínai–orosz kapcsolatokat meg kell védeni, tenni kell azért, hogy az ukrán válság ne távolítsa el egymástól Pekinget és Moszkvát. A jelen helyzetben Peking hivatalosan deklarált semlegessége felértékelődött. Kínának úgy kell egyensúlyoznia: ne támogassa a kelet-ukrajnai térség függetlenségi törekvéseit, ugyanakkor ne hagyja elszigetelődni Moszkvát – szögezte le a véleményformáló lap, a Zsenmin Zsipao pártorgánum nemzetközi kiadása.

Kínának nemcsak Oroszország, de évi 500 milliárd dolláros kereskedelmi forgalommal az Európai Unió is stratégiai partnere: ebben látja a pekingi egyensúlypolitika egyik zálogát Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) tudományos munkatársa. A világ legnépesebb országa és egyben legnagyobb diktatúrája – Moszkvához hasonlóan – úgy véli: „Nyugatról fúj a szél”, az ukrajnai fejleményeket a Nyugat elősegítette. Kínai diplomáciai körökben olyan megjegyzések is elhangzottak, Európa egye meg, amit főzött. Másfelől, mint Matura Tamás mondja, Kína helyből és „zsigerből” ellenez minden szeparatizmust és a más országok belügyeibe való beavatkozást. Ez ugyanis a kínai belügyek olyan kényes kérdéseihez is elvezet, mint Tibet vagy a Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület, a hatalmas ország legnagyobb és legnyugatibb tartománya, amelynek húszmilliós lakossága felét a muzulmán ujgurok teszik ki.

E kettősség tűnik ki a Xinhua hírügynökség keddi híréből is, amely szerint Vang Ji (Wang Yi) külügyminiszter Lavrov jelenlétében hangsúlyozta: az ukrán válságot konfrontáció helyett párbeszéddel kell megoldani. Egyben kiemelte, a genfi négyhatalmi tárgyalásoknak minden fél ésszerű érdekeit figyelembe kell venniük. Vang külön hangsúlyozta Ukrajna régióinak és etnikumainak érdekeit.

Az MKI munkatársa ugyanakkor utalt Kína speciális ukrajnai érdekeire, így krími idegenforgalmi befektetéseire is. Ezek szerződéses rögzítése a félsziget orosz átvételével ellehetetlenülni látszik, de kaphattak moszkvai garanciát, hogy nem kell futniuk a pénzük után. A sietős krími végjáték egy érdekes, kínai vonatkozású részlete volt, hogy mint az Oroszország Hangja márciusban jelentette: a Morje ukrán hajóépítő vállalat a krími, feodoszijai kikötőből sürgősen Kínába küldte az odagyártott Zubr (Bölény) légpárnás deszanthajót. Fennállt a veszélye, hogy katonai akció esetén elfogják vagy megrongálják. A gyors elszállítás miatt a Zubron nem tudták elvégezni a szükséges teszteket sem. Kína korábban két Bölényt rendelt meg Ukrajnától, 315 millió dollár értékben.